Gázpisztolyos bántalmazás: mit kell tenni, ha valaki hasonló helyzetbe kerül?

Nagy port kavart, hogy budapesti általános iskolások gázpisztollyal bántalmazták társaikat. Az eset kapcsán ezeket tanácsolja az önvédelmi szakértő.

Az Eduline is beszámolt arról, hogy a XVI. kerületben négy általános iskolás diákot rendszeresen megaláztak és gázpisztollyal fenyegettek a 13 éves társaik. A bántalmazást gyakran videóra is vették és megosztották a közösségi médiában. Az elkövetők ellen november elején négy szülő tett feljelentést, miután napokkal a bántalmazásokat követően a gyerekeiktől megtudták, min mentek keresztül a társaik miatt.

Volt, akit azzal fenyegettek meg, hogy kiviszik a rakpartra, ahol fegyverrel fogják bántalmazni, de az is előfordult, hogy megszégyenítő pózban fényképeztek le egy diákot, amit aztán feltöltöttek az Instagramra. Felmerült a gyanú, hogy az elkövetők azzal a céllal vették videóra a megalázásokat, hogy egy kihívás keretében tegyék közzé a felvételt.

Az eset kapcsán Kovács Ildikó önvédelmi szakértő, vezető instruktor azt mondta, hogy napjainkban a szülők már nem tehetik meg azt, hogy nincsenek jelen a közösségi médiában.

"Látniuk, tudniuk kell a szülőknek azt, hogy ezeken a közösségi oldalakon milyen élet zajlik, milyen kihívásokat terjesztenek. A szülők csak akkor tudják megvédeni, illetve felkészíteni a gyermekeiket a rájuk váró veszélyekre, ha tisztában vannak azokkal."

- tette hozza a szakértő, aki kitért arra is, hogy rendkívül fontos, hogy önvédelmi ismeretekkel rendelkezzenek a gyerekek, hogy meg tudják előzni a bajt, legyen szó közterületi inzultusról, támadásról vagy iskolai zaklatásról.

Minden ilyen jellegű szituációnak vannak előjelei, amit ha a gyerekek felismernek vagy gyanúsnak vélnek, akkor jó eséllyel elkerülhetik a bajt. Az önvédelmi szakértő emellett azt tanácsolja, ha bárki a négy iskoláshoz hasonló helyzetbe kerül, működjön együtt az elkövetőkkel, hogy aztán minél hamarabb szabadulhasson a veszélyes szituációból és utána kérjen segítséget.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.