KSH: ennyiből élnek meg havonta a leggazdagabbak

A KSH legfrissebb kiadványa szerint óriási különbség van a leggazdagabbak és a többi társadalmi csoport között.

A KSH A háztartások életszínvonala, 2022 kiadványa a lakosság anyagi helyzetét mutatja be részletesen. A 2022-es adatokat vizsgálva kiderül, hogy nem a gazdagok és a szegények, hanem a leggazdagabbak és a többi társadalmi osztály között van nagyon mély szakadék - írja a hvg.hu.

A kiadványban a társadalmat jövedelem szepomjából ötödökre osztják, amelyek szerint fejeként ekkora jövedelemből gazdálkodnak:

  • leggazdagabbak: bruttó 502 ezer Ft/fő
  • második leggazdagabbak, vagyis a negyedik jövedelmi ötöd: bruttó 278 ezer Ft/fő
  • harmadik jövedelmi ötöd: bruttó 227 ezer forint/fő
  • második jövedelmi ötöd: bruttó 172 ezer forint/fő
  • legszegényebbek: bruttó 104 ezer forint/fő

A társadalmi olló az előző évekhez képest még inkább kinyílt: a leggazdagabb és a legszegényebb ötöd jövedelme között 2021-ben 4,3-szoros volt a különbség, 2022-ben ez az arány már 4,8-szorosára nőtt.

A kiadvány kitért arra, hogy megkérdezettek szerint mennyi jövedelemre lenne szükség fejenként a tisztességes megélhetéshez.

A leggazdagabbak szerint:

  • havi nettó 147 ezer forintból csak nagyon szűkösen lehet kijönni
  • havi nettó 258 ezer forint kell az átlagos életszínvonalhoz
  • havi nettó 551 ezer forintból pedig nagyon kényelmesen meg lehet élni.

Ehhez képest a legszegényebbek úgy látják:

  • havi nettó 76 ezer forint az az összeg, amiből nehezen, de még ki lehet jönni
  • havi nettó 136 ezer forintból már átlagosan szinten meg lehet élni
  • havi nettó 251 ezer forintb pedig már nagyon jó életszínvonalat biztosít.

Ráadásul 2022-ben az előző évhez képest nőtt azoknak az aránya, akiket a társadalmi kirekesztettség és a szegénység fenyeget. 2022-ben a társadalom 19,6 százaléka, vagyis 1 millió 863 ezer veszélyeztetett. Ehhez képest 2021-ben az az arány csak 18,4 százalék volt. Mindez annak tükrében érdekes, hogy az igazán nagy drágulás csak 2023-ban jött.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.