A KSH legfrissebb kiadványa szerint óriási különbség van a leggazdagabbak és a többi társadalmi csoport között.
A KSH A háztartások életszínvonala, 2022 kiadványa a lakosság anyagi helyzetét mutatja be részletesen. A 2022-es adatokat vizsgálva kiderül, hogy nem a gazdagok és a szegények, hanem a leggazdagabbak és a többi társadalmi osztály között van nagyon mély szakadék - írja a hvg.hu.
A kiadványban a társadalmat jövedelem szepomjából ötödökre osztják, amelyek szerint fejeként ekkora jövedelemből gazdálkodnak:
A társadalmi olló az előző évekhez képest még inkább kinyílt: a leggazdagabb és a legszegényebb ötöd jövedelme között 2021-ben 4,3-szoros volt a különbség, 2022-ben ez az arány már 4,8-szorosára nőtt.
A kiadvány kitért arra, hogy megkérdezettek szerint mennyi jövedelemre lenne szükség fejenként a tisztességes megélhetéshez.
A leggazdagabbak szerint:
Ehhez képest a legszegényebbek úgy látják:
Ráadásul 2022-ben az előző évhez képest nőtt azoknak az aránya, akiket a társadalmi kirekesztettség és a szegénység fenyeget. 2022-ben a társadalom 19,6 százaléka, vagyis 1 millió 863 ezer veszélyeztetett. Ehhez képest 2021-ben az az arány csak 18,4 százalék volt. Mindez annak tükrében érdekes, hogy az igazán nagy drágulás csak 2023-ban jött.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
