KSH: ennyiből élnek meg havonta a leggazdagabbak

A KSH legfrissebb kiadványa szerint óriási különbség van a leggazdagabbak és a többi társadalmi csoport között.

A KSH A háztartások életszínvonala, 2022 kiadványa a lakosság anyagi helyzetét mutatja be részletesen. A 2022-es adatokat vizsgálva kiderül, hogy nem a gazdagok és a szegények, hanem a leggazdagabbak és a többi társadalmi osztály között van nagyon mély szakadék - írja a hvg.hu.

A kiadványban a társadalmat jövedelem szepomjából ötödökre osztják, amelyek szerint fejeként ekkora jövedelemből gazdálkodnak:

  • leggazdagabbak: bruttó 502 ezer Ft/fő
  • második leggazdagabbak, vagyis a negyedik jövedelmi ötöd: bruttó 278 ezer Ft/fő
  • harmadik jövedelmi ötöd: bruttó 227 ezer forint/fő
  • második jövedelmi ötöd: bruttó 172 ezer forint/fő
  • legszegényebbek: bruttó 104 ezer forint/fő

A társadalmi olló az előző évekhez képest még inkább kinyílt: a leggazdagabb és a legszegényebb ötöd jövedelme között 2021-ben 4,3-szoros volt a különbség, 2022-ben ez az arány már 4,8-szorosára nőtt.

A kiadvány kitért arra, hogy megkérdezettek szerint mennyi jövedelemre lenne szükség fejenként a tisztességes megélhetéshez.

A leggazdagabbak szerint:

  • havi nettó 147 ezer forintból csak nagyon szűkösen lehet kijönni
  • havi nettó 258 ezer forint kell az átlagos életszínvonalhoz
  • havi nettó 551 ezer forintból pedig nagyon kényelmesen meg lehet élni.

Ehhez képest a legszegényebbek úgy látják:

  • havi nettó 76 ezer forint az az összeg, amiből nehezen, de még ki lehet jönni
  • havi nettó 136 ezer forintból már átlagosan szinten meg lehet élni
  • havi nettó 251 ezer forintb pedig már nagyon jó életszínvonalat biztosít.

Ráadásul 2022-ben az előző évhez képest nőtt azoknak az aránya, akiket a társadalmi kirekesztettség és a szegénység fenyeget. 2022-ben a társadalom 19,6 százaléka, vagyis 1 millió 863 ezer veszélyeztetett. Ehhez képest 2021-ben az az arány csak 18,4 százalék volt. Mindez annak tükrében érdekes, hogy az igazán nagy drágulás csak 2023-ban jött.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.