KSH: ennyiből élnek meg havonta a leggazdagabbak

A KSH legfrissebb kiadványa szerint óriási különbség van a leggazdagabbak és a többi társadalmi csoport között.

A KSH A háztartások életszínvonala, 2022 kiadványa a lakosság anyagi helyzetét mutatja be részletesen. A 2022-es adatokat vizsgálva kiderül, hogy nem a gazdagok és a szegények, hanem a leggazdagabbak és a többi társadalmi osztály között van nagyon mély szakadék - írja a hvg.hu.

A kiadványban a társadalmat jövedelem szepomjából ötödökre osztják, amelyek szerint fejeként ekkora jövedelemből gazdálkodnak:

  • leggazdagabbak: bruttó 502 ezer Ft/fő
  • második leggazdagabbak, vagyis a negyedik jövedelmi ötöd: bruttó 278 ezer Ft/fő
  • harmadik jövedelmi ötöd: bruttó 227 ezer forint/fő
  • második jövedelmi ötöd: bruttó 172 ezer forint/fő
  • legszegényebbek: bruttó 104 ezer forint/fő

A társadalmi olló az előző évekhez képest még inkább kinyílt: a leggazdagabb és a legszegényebb ötöd jövedelme között 2021-ben 4,3-szoros volt a különbség, 2022-ben ez az arány már 4,8-szorosára nőtt.

A kiadvány kitért arra, hogy megkérdezettek szerint mennyi jövedelemre lenne szükség fejenként a tisztességes megélhetéshez.

A leggazdagabbak szerint:

  • havi nettó 147 ezer forintból csak nagyon szűkösen lehet kijönni
  • havi nettó 258 ezer forint kell az átlagos életszínvonalhoz
  • havi nettó 551 ezer forintból pedig nagyon kényelmesen meg lehet élni.

Ehhez képest a legszegényebbek úgy látják:

  • havi nettó 76 ezer forint az az összeg, amiből nehezen, de még ki lehet jönni
  • havi nettó 136 ezer forintból már átlagosan szinten meg lehet élni
  • havi nettó 251 ezer forintb pedig már nagyon jó életszínvonalat biztosít.

Ráadásul 2022-ben az előző évhez képest nőtt azoknak az aránya, akiket a társadalmi kirekesztettség és a szegénység fenyeget. 2022-ben a társadalom 19,6 százaléka, vagyis 1 millió 863 ezer veszélyeztetett. Ehhez képest 2021-ben az az arány csak 18,4 százalék volt. Mindez annak tükrében érdekes, hogy az igazán nagy drágulás csak 2023-ban jött.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.