A KSH legfrissebb kiadványa szerint óriási különbség van a leggazdagabbak és a többi társadalmi csoport között.
A KSH A háztartások életszínvonala, 2022 kiadványa a lakosság anyagi helyzetét mutatja be részletesen. A 2022-es adatokat vizsgálva kiderül, hogy nem a gazdagok és a szegények, hanem a leggazdagabbak és a többi társadalmi osztály között van nagyon mély szakadék - írja a hvg.hu.
A kiadványban a társadalmat jövedelem szepomjából ötödökre osztják, amelyek szerint fejeként ekkora jövedelemből gazdálkodnak:
A társadalmi olló az előző évekhez képest még inkább kinyílt: a leggazdagabb és a legszegényebb ötöd jövedelme között 2021-ben 4,3-szoros volt a különbség, 2022-ben ez az arány már 4,8-szorosára nőtt.
A kiadvány kitért arra, hogy megkérdezettek szerint mennyi jövedelemre lenne szükség fejenként a tisztességes megélhetéshez.
A leggazdagabbak szerint:
Ehhez képest a legszegényebbek úgy látják:
Ráadásul 2022-ben az előző évhez képest nőtt azoknak az aránya, akiket a társadalmi kirekesztettség és a szegénység fenyeget. 2022-ben a társadalom 19,6 százaléka, vagyis 1 millió 863 ezer veszélyeztetett. Ehhez képest 2021-ben az az arány csak 18,4 százalék volt. Mindez annak tükrében érdekes, hogy az igazán nagy drágulás csak 2023-ban jött.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
