A túlzott képernyő- és okoseszköz használata miatt egyre gyakoribb a megkésett beszédfejlődés és mérhetően rosszabbak a társas készségek az óvodások körében.
A felmérések szerint az elmúlt években folyamatosan nőtt a gyerekek képernyő előtt töltött ideje. Bár a WHO szerint a 3 év alatti gyerekeknek egyáltalán nem szabadna semmilyen kijelzőt sem nézniük, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság már 2013-ban felmérte, hogy ebben a korban a gyerekek csupán 20 százaléka nem nézett tévét – írta meg a Népszava.
2020-ban a Huawei Technologies Hungary kutatásából már az derült ki, hogy a 3 év alattiak fele, továbbá a 4 és 6 év közöttiek 90 százaléka használ valamilyen okoseszközt, elsősorban telefont - ami akár 2-3 óra napi használatot is jelenthet.
Az eszközök túlzott mértékű használata több problémához is vezethet, ezzel azonban nem minden szülő van tisztában. A Népszava által megkérdezett szakemberek elmondása szerint is érzékelhető ezeknek a káros hatása. Például egy fővárosi óvodában duplájára nőtt a gyógypedagógiai és a logopédiai foglalkozások óraszáma, aminek okát a technikai kütyük térnyerésében látják.
Konok Veronika az Alfa Generáció Labor vezetője és pszichológusa szerint
a technikai eszközök térnyerése a gyerekek körében igenis nagy, és összetett veszélyeket rejt a saját, és egyéb ismert tudások szerint is.
A saját kutatásuk eredménye alapján azoknak az óvodásoknak, akik sokat mobiloznak, mérhetően rosszabbak a társas készségeik és kevésbé értik meg mások nézőpontját, ami szükséges lenne az empátiához. Emellett a figyelemre és az önszabályozásra is hatással lehet. Ha megnyugtatás céljából adják a telefont a gyerekek kezébe, akkor később gyengébb lesz az érzelemszabályozásuk és az egyéb önszabályozási készségük.
A várakozás készsége is kevésbé fejlődik ki, mert hozzászoknak ahhoz, hogy a digitális tartalmak azonnal elérhetőek és olyan stimulációt nyújtanak, ami a való életben ritkán megtapasztalható.
Bár nem csak negatív megfigyelési eredményeik vannak a túlzott okoseszköz használatánál, Egri Tímea, a Miskolci Egyetem docense, kutatási adatokra és a saját gyakorlati tapasztalataira hivatkozva azt is elmondta, hogy
a túlzott mértékű képernyő használat „virtuális autizmushoz” vagy „virtuális hiperaktivitáshoz” vezethet.
"Ezek nem szakszavak, inkább a köznyelvben használjuk őket, mert ezek a gyerekek nem autisták vagy hiperaktívak, csak azokra jellemző tüneteket produkálnak. Az eszközök fokozatos megvonásával, időbeli szabályozásával viszont mindezek javíthatóak. Fontos a fokozatosság, ugyanis a telefonos játékok például hasonló addikciós mintázatokat mutatnak a központi idegrendszerben, mint akár a drogok" – figyelmeztet a szakember.
Szaller Judit logopédus arról számolt be a Népszavának, hogy a megkésett beszédfejlődéses eseteinek egy jó részét is ezek a gyerekek teszik ki. A gyerekek elsősorban a családon belüli kommunikációkból tanulják meg a beszédet. Azonban sok helyen lecsökkent ezeknek az interakcióknak a száma, helyette a televízió és a mobiltelefon került előtérbe. Emiatt egyre több az olyan gyerek, aki úgy megy óvodába, hogy egyáltalán nem, vagy nem elég jól beszél.
Kas Bence, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetségnek alelnöke, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Logopédiai szakcsoportjának oktatója hozzátette, azt is kimutatták már, hogy 3 éves kor alatt a rendszeres, jelentős mennyiségű képernyő előtt töltött idő a szókincsfejlődés elmaradásához vezet. Még a kimondottan szótanuló videók, alkalmazások sem eredményesek ebben a korban.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
