A túlzott képernyő- és okoseszköz használata miatt egyre gyakoribb a megkésett beszédfejlődés és mérhetően rosszabbak a társas készségek az óvodások körében.
A felmérések szerint az elmúlt években folyamatosan nőtt a gyerekek képernyő előtt töltött ideje. Bár a WHO szerint a 3 év alatti gyerekeknek egyáltalán nem szabadna semmilyen kijelzőt sem nézniük, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság már 2013-ban felmérte, hogy ebben a korban a gyerekek csupán 20 százaléka nem nézett tévét – írta meg a Népszava.
2020-ban a Huawei Technologies Hungary kutatásából már az derült ki, hogy a 3 év alattiak fele, továbbá a 4 és 6 év közöttiek 90 százaléka használ valamilyen okoseszközt, elsősorban telefont - ami akár 2-3 óra napi használatot is jelenthet.
Az eszközök túlzott mértékű használata több problémához is vezethet, ezzel azonban nem minden szülő van tisztában. A Népszava által megkérdezett szakemberek elmondása szerint is érzékelhető ezeknek a káros hatása. Például egy fővárosi óvodában duplájára nőtt a gyógypedagógiai és a logopédiai foglalkozások óraszáma, aminek okát a technikai kütyük térnyerésében látják.
Konok Veronika az Alfa Generáció Labor vezetője és pszichológusa szerint
a technikai eszközök térnyerése a gyerekek körében igenis nagy, és összetett veszélyeket rejt a saját, és egyéb ismert tudások szerint is.
A saját kutatásuk eredménye alapján azoknak az óvodásoknak, akik sokat mobiloznak, mérhetően rosszabbak a társas készségeik és kevésbé értik meg mások nézőpontját, ami szükséges lenne az empátiához. Emellett a figyelemre és az önszabályozásra is hatással lehet. Ha megnyugtatás céljából adják a telefont a gyerekek kezébe, akkor később gyengébb lesz az érzelemszabályozásuk és az egyéb önszabályozási készségük.
A várakozás készsége is kevésbé fejlődik ki, mert hozzászoknak ahhoz, hogy a digitális tartalmak azonnal elérhetőek és olyan stimulációt nyújtanak, ami a való életben ritkán megtapasztalható.
Bár nem csak negatív megfigyelési eredményeik vannak a túlzott okoseszköz használatánál, Egri Tímea, a Miskolci Egyetem docense, kutatási adatokra és a saját gyakorlati tapasztalataira hivatkozva azt is elmondta, hogy
a túlzott mértékű képernyő használat „virtuális autizmushoz” vagy „virtuális hiperaktivitáshoz” vezethet.
"Ezek nem szakszavak, inkább a köznyelvben használjuk őket, mert ezek a gyerekek nem autisták vagy hiperaktívak, csak azokra jellemző tüneteket produkálnak. Az eszközök fokozatos megvonásával, időbeli szabályozásával viszont mindezek javíthatóak. Fontos a fokozatosság, ugyanis a telefonos játékok például hasonló addikciós mintázatokat mutatnak a központi idegrendszerben, mint akár a drogok" – figyelmeztet a szakember.
Szaller Judit logopédus arról számolt be a Népszavának, hogy a megkésett beszédfejlődéses eseteinek egy jó részét is ezek a gyerekek teszik ki. A gyerekek elsősorban a családon belüli kommunikációkból tanulják meg a beszédet. Azonban sok helyen lecsökkent ezeknek az interakcióknak a száma, helyette a televízió és a mobiltelefon került előtérbe. Emiatt egyre több az olyan gyerek, aki úgy megy óvodába, hogy egyáltalán nem, vagy nem elég jól beszél.
Kas Bence, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetségnek alelnöke, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Logopédiai szakcsoportjának oktatója hozzátette, azt is kimutatták már, hogy 3 éves kor alatt a rendszeres, jelentős mennyiségű képernyő előtt töltött idő a szókincsfejlődés elmaradásához vezet. Még a kimondottan szótanuló videók, alkalmazások sem eredményesek ebben a korban.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
