Hat magyar képzőművész munkáit fejezhetjük be ebben a felnőtt színezőben

Hat magyar képzőművész részleges munkáit folytathatjuk tollal vagy ceruzával, majd kiszínezhetjük őket, de a strapabíró lapoknak hála akár festhetünk is azokra.

  • Tornyos Kata

A kiadvány a létét egy rendhagyó egyetemi kurzusnak köszönheti, melyen különböző intézményekből és területekről jött hallgatók dolgozhatnak együtt ötleteiken. Így talált ötfős csapatára Bényi Lilla designelmélet szakos hallgató is, hogy belevághasson a projekt megvalósításába – olvasható a Népszaván.

Felnőttként izgalmas visszatérni a gyerekkorba, és újra felfedezni azt az időszakot, amikor céltalanul voltunk kreatívak – mondta Bényi Lilla, akihez szintén közel áll a rajzolás, hisz általános iskolában nyolc évig művészeti osztályba járt, majd a gimnázium alatt is egy rajziskolát látogatott, ahol rájött, hogy az alkotás megnyugtatja.

Az Unfinished Színezőben Csató József, Kárándi Mónika, Keresztesi Botond, Pintér Gábor, Schwéger Zsófia és Trapp Dominika kortárs művészek egy-egy befejezetlen alkotását lehet továbbrajzolni és színezni. A kiadványban emellett a művészek egy-egy munkájának reprodukciója és gondolata is szerepel, mivel az ötfős csapat interjúkat készített velük a mentális egészséggel kapcsolatban.

A lap egy pszichológust is megkérdezett arról, hogy milyen hatással van a rajzolás az embere mentális egészségére. Szerinte

elsősorban csökkenti a stresszt, oldja a szorongást, ennek pedig kedvező élettani hatásai is lehetnek, mint a vérnyomás szabályozása. A rajzolást azonban érdemes megkülönböztetni a firkálástól, mivel az előbbi egy fókuszált, tervezett cselekvés, az utóbbi pedig egy spontán vonalvezetés

– mondta Horváth Gabriella pszichológus és művészetterapeuta, aki hozzátette, hogy firkálni akkor szoktunk, amikor olyat élünk át, ami feszültséget vagy szorongást okoz bennünk. Ezt az érzést valahogy le kell vezetnünk, mozgással vagy valamilyen nyomhagyással.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.