Hat magyar képzőművész részleges munkáit folytathatjuk tollal vagy ceruzával, majd kiszínezhetjük őket, de a strapabíró lapoknak hála akár festhetünk is azokra.
A kiadvány a létét egy rendhagyó egyetemi kurzusnak köszönheti, melyen különböző intézményekből és területekről jött hallgatók dolgozhatnak együtt ötleteiken. Így talált ötfős csapatára Bényi Lilla designelmélet szakos hallgató is, hogy belevághasson a projekt megvalósításába – olvasható a Népszaván.
Felnőttként izgalmas visszatérni a gyerekkorba, és újra felfedezni azt az időszakot, amikor céltalanul voltunk kreatívak – mondta Bényi Lilla, akihez szintén közel áll a rajzolás, hisz általános iskolában nyolc évig művészeti osztályba járt, majd a gimnázium alatt is egy rajziskolát látogatott, ahol rájött, hogy az alkotás megnyugtatja.
Az Unfinished Színezőben Csató József, Kárándi Mónika, Keresztesi Botond, Pintér Gábor, Schwéger Zsófia és Trapp Dominika kortárs művészek egy-egy befejezetlen alkotását lehet továbbrajzolni és színezni. A kiadványban emellett a művészek egy-egy munkájának reprodukciója és gondolata is szerepel, mivel az ötfős csapat interjúkat készített velük a mentális egészséggel kapcsolatban.
A lap egy pszichológust is megkérdezett arról, hogy milyen hatással van a rajzolás az embere mentális egészségére. Szerinte
elsősorban csökkenti a stresszt, oldja a szorongást, ennek pedig kedvező élettani hatásai is lehetnek, mint a vérnyomás szabályozása. A rajzolást azonban érdemes megkülönböztetni a firkálástól, mivel az előbbi egy fókuszált, tervezett cselekvés, az utóbbi pedig egy spontán vonalvezetés
– mondta Horváth Gabriella pszichológus és művészetterapeuta, aki hozzátette, hogy firkálni akkor szoktunk, amikor olyat élünk át, ami feszültséget vagy szorongást okoz bennünk. Ezt az érzést valahogy le kell vezetnünk, mozgással vagy valamilyen nyomhagyással.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
