Szinte fekete a vize a világ legsötétebb folyójának

A "dzsungel teájának" tartják a kongói Rukit. Svájci kutatók azt vizsgálták, mitől szinte fekete a vize.

A zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) által vezetett nemzetközi kutatócsoport szerint a Ruki vize azért olyan sötét, mert medrének enyhe lejtése miatt alig hordoz üledéket, viszont nagy mennyiségű oldott szerves anyag található benne.

A kutatók szerint könnyen előfordulhat, hogy a Ruki a világ legsötétebb folyója, ugyanis a vize:

  • négyszer több szerves szénvegyületet tartalmaz, mint a Kongó folyó
  • és másfélszer többet, mint az Amazonas mellékfolyója, a Rio Negro.

A tanulmányból kiderült, hogy a széntartalmú anyagok nagy része az esővízzel kerül a folyóba. Az eső a dzsungelben lévő elhalt növényzetből szerves vegyületeket old ki, ráadásul a Ruki az esős évszakban el is árasztja az erdőt. Ilyenkor a víz hetekig derékmagasságban áll az erdőben - írja az MTI.

A folyó az esős évszakban el is árasztja az erdőt. A víz ilyenkor gyakran hetekig derékmagasságban áll az erdőben, és csak nagyon lassan folyik el, így még több szerves anyag jut a Rukiba.

A Ruki tulajdonképpen dzsungel teája

- fogalmazott Travis Drake, az ETH Zürich kutatója.

Fontos megjegyezni, hogy a Ruki vízgyűjtő területét, amely négyszer akkora mint Svájc, érintetlen esőerdő borítja. Ezen kívül a folyó mentén hatalmas tőzeglápok vannak, amelyek a bennük lévő elpusztult, de még nem le nem bomlott növényi részek miatt rengeteg szén-dioxodot nyelnek el.

 

Hozzászólások

„Kabátban ültek az órákon, mert nem volt fűtés” – saját fiai történetén keresztül bírálta az oktatási rendszert a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga

Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.