A TikTok közölte, hogy azonnal lépéseket tett a félretájékoztatás ellen, miután az EU figyelmeztette a platformot a Hamász Izrael elleni támadásáról megjelent videókkal kapcsolatban.
A közösségi médiában rengeteg álhírrel kell megküzdeniük a fogyasztóknak – mint például a manipulált képek és tévesen címkézett videók – miután a Gázai övezetet uraló Hamász terroristaszervezet fegyveresei legalább háromezer lövedékből álló rakétatámadást indítottak Izrael ellen.
Pénteken az EU arra kérte a TikTok vezérigazgatóját, Shou Zi Chew-t, hogy "azonnal erősítse meg" erőfeszítéseit, és "24 órán belül" fejtse ki, hogyan felel meg az európai jogszabályoknak – olvasható a BBC-n.
A TikTok azt mondta, hogy eltávolította a jogsértő tartalmakat és fiókokat
"Azonnal jelentős erőforrásokat és személyzetet mozgósítottunk közösségünk biztonságának és platformunk integritásának megőrzése érdekében"
- áll a társaság vasárnapi közleményében. "A TikTok kiáll a terrorizmus ellen, megdöbbentőek a múlt heti izraeli terrorcselekmények. És mélyen elszomorít bennünket a Gázában kibontakozó, fokozódó humanitárius válság is” – írták.
Thierry Breton uniós biztos arra figyelmeztetett, hogy a TikToknak kiemelt felelőssége van, hiszen rendkívül népszerű a fiatalok körében, és "védenie kell a gyermekeket, a tinédzsereket az erőszakos tartalmaktól és a terrorista propagandától, valamint a halálos kihívásoktól és a potenciálisan életveszélyes tartalmaktól".
Az X (korábban Twitter), a YouTube, valamint a Facebook és az Instagram tulajdonosa, a Meta is hasonló figyelmeztetést kapott a félretájékoztatással kapcsolatban. A digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) előírja, hogy a nagy online platformok – amelyek több mint 45 millió EU-felhasználóval rendelkeznek – proaktívan távolítsák el az „illegális tartalmat”, és kérésre mutassák meg, hogy ennek érdekében milyen intézkedéseket tettek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
