Karikó Katalin: "gimnáziumi biológiatanárom, Tóth Albert volt az, aki elhitette velem, hogy lehetek kutató"

Áttörések - Életem és tudomány címmel mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián a Nobel-díjas Karikó Katalin önéletrajzi könyvét.

A budapesti könyvbemutatón Karikó Katalin gyermekkoráról felidézte, hogy Kisújszálláson szerény körülmények között, de összetartó, szerető családban nőtt fel. A szülei igyekeztek számára mindent megadni, hogy később az életben sikeresen boldoguljon.

A Nobel-díjas kutató kiemelte, hogy sokat köszönhet általános iskolai és középiskolai tanárainak.

Gimnáziumi biológiatanárom, Tóth Albert volt az, aki elhitette velem hogy lehetek kutató

- jegyezte meg Karikó, majd hozzátette, hogy Selye János könyvéből tanulta meg, hogy miként lehet a stresszt kezelni és a negatív történésekben a sok pozitívumot is meglátni.

Azoknak az embereknek is nagy köszönettel tartozom, akik megpróbálták az életemet megnehezíteni, mert általuk lettem ilyen kitartó és tanultam még többet

- hangsúlyozta a biokémikus, aki hozzátette, hogy a pályája egyszerre áldás és átok.

"A kutatás olyan, mint a nyomozás: tele van izgalommal, folyamatos problémamegoldást igényel, és "az újabb nyomok még több kérdést vetnek fel, míg hirtelen összeáll a kép" - mondta Karikó Katalin, aki szerint ehhez a  pályához elengedhetetlen a fizikai és a mentális egészség: "élvezni kell azt, amit csinálunk és el kell benne mélyedni"

A kutatónő kiemelte, hogy ez a könyv egy régóta esedékes köszönet megfogalmazása mindazoknak - minden magyarországi tanárának és mentorának, valamint a kardiológia, az idegsebészet és az immunológia világhírű szakértőinek -, akiktől sokat tanult, és akik megengedték, hogy mellettük dolgozzon.

Karikó Katalin a könyv előszavában hangsúlyozta azt is, hogy a tanáraitól olyan alapokat kapott, amire később lehetett építeni.

A tanáraimtól tanultam meg, hogyan kell kérdezni, rácsodálkozni valamire, felfedezni valamit, önállóan gondolkodni. A tanáraimtól tanultam meg, hogyan haladjak előre: hogyan használjam fel a megszerzett tudást arra, hogy valami újat alkossak.

- emelte ki a biokémikus, aki szerint tanárainak munkája tette lehetővé, hogy a háború utáni kommunista Magyarország egyik alföldi kisvárosában két munkás gyermeke jobban megértse a világot, hogy aztán a maga módján hozzájáruljon ahhoz, hogy a világ megváltozzon.

Az Eduline is beszámolt arról, hogy Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztője kapta 2023-ban az orvosi Nobel-díjat, Drew Weismannal, amerikai mikrobiológussal közösen.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.