"Tudni kell elviselni a kudarcot is" - üzente Karikó Katalin a fiataloknak

Aki szeret problémákat megoldani, annak való a tudomány - jelentette ki Karikó Katalin Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen tartott sajtótájékoztatón néhány órával azután, hogy Stockholmban bejelentették, Drew Weissmannal együtt ők kapják idén az orvosi-élettani Nobel-díjat. Karikó ezután a fiataloknak és a nőknek is üzent.

A szolnoki születésű magyar biokémikus elmondta, hogy 1989-ben került a Pennsylvaniai Egyetemre, ahol egy véletlen során találkozott kutatótársával, Drew Weissmannal 1997-ben. Elmondta, hogy ő már hírvivő RNS (mRNS) kutatással foglakozott akkoriban, míg Drew Weissman vakcinafejlesztéssel, így kezdődött közös munkájuk.

Egymással szorosan együttműködve, "vállvetve" dolgoztunk a kutatáson

- jegyezte meg Drew Weissman, majd hozzátette, hogy mivel nem rendelkeztek a munkához elegendő forrással, publikációs lehetőségekkel, és nem tudtak igazán figyelmet kelteni. Mégsem adták fel. Több mint 20 évet szenteltek a további kutatásnak, hogy megtalálják a megoldást, ami az mRNS-technológiát működőképessé teszi a gyakorlatban is.

Karikó Katalin megemlítette, hogy az Egyesült Államok keleti partján hajnal volt, amikor megszólalt a telefonja, és a Nobel-díj bizottságtól értesítették arról, hogy ő az egyik díjazott. Először arra gondolt, hogy ez valami "beugratás". Drew Weissman megjegyezte, csak akkor hitték el, hogy tényleg megkapták a díjat, amikor a Nobel-bizottság hivatalosan is bejelentette - írja az MTI.

A magyar kutatónő úgy fogalmazott, nem gondolt a díjra, hiszen az elmúlt 9 évben azon dolgozott a BioNTech biotechnológiai vállalatnál, hogy a kutatásuk eredményeire alapozva terméket tudjanak előállítani.

Ha nem lett volna a Covid-járvány, akkor is léteznének mRNS-alapú termékek, de az egész felgyorsult

- emelte ki Karikó Katalin, aki a Pennsylvaniai Egyetem mellett a Szegedi Tudományegyetem professzora is.

Arra a kérdésre, hogy mit üzenne azoknak a nőknek, akik hasonló eredményeket szeretnének elérni, azt felelte:

találják meg azt a férjet, aki hajlandó támogatni álmaik megvalósítását, nem kiszolgálni, de elismerni és segíteni, így részt venni gyereknevelésben.

Ami még szükséges, az a mentális és fizikai egészség, a testmozgás és a stressztűrés - hangsúlyozta, és hozzátette, hogy élvezni kell azt, amit csinál az ember.

Manapság a fiatalok szeretik, ha állandó megerősítést, "vállveregetést" és elismerést kapnak, ami viszont a tudományban nem létezik. Tudni kell elviselni a kudarcot is, amikor egy kísérlet nem a várt eredményt hozza, de ez megtanulható - hangsúlyozta Karikó Katalin, majd végül megjegyezte, hogy ugyan kutatótársával keményen dolgoztak az évek során, de a kutatást élvezték is, sok örömöt adott nekik.

Karikó Katalin tudományos életéről ebben a cikkünkben olvashattok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.