Egy vesszőhiba miatt pert nyerhet a Líra könyvesbolt – most mindenki ezen nevet

Futótűzként terjedt el a közösségi médiában a hibásan megírt jogszabály, amely a homoszexualitást megjelenítő könyvek tárolását írja elő.

Nyáron a kormányhivatal 12 millió forintra büntette a Líra könyvesboltot, amiért nem megfelelő módon árult egy olyan ifjúsági könyvet, amiben homoszexuális tartalom szerepel.

A júliusi pénzbírságot a Heartstopper – Fülig Beléd Zúgtam című könyv miatt kapta a könyvesbolt, amit fólia nélkül az ifjúsági könyvek között árultak. A büntetést annak ellenére rótták ki, hogy a mai napig nincs egységes kormányzati lista arról, hogy pontosan mely könyveket is kell lefóliázva árulni.

A Válasz Online szerint most mégis egy vesszőhiba miatt bukhatja a Líra könyvesbolt-hálózat elleni perét a kormány. Ugyanis egy fogalmazási hibát vett észre a könyvesbolt fenntartója a gyermekvédelmi törvény végrehajtási rendeletében. Ezért a Líra bíróságon támadja meg a 12 milliós bírságot.

A jogszabályból kimaradt vessző miatt lehet, hogy mostantól nem is kell majd a könyveket befóliázni a boltokban:

Születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló termék a többi terméktől elkülönítve (vesszőhiány) csak zárt csomagolásban forgalmazható.

A vessző nélkül a jogszabály így azt írja elő, hogy a homoszexualitást megjelenítő könyveket csak abban az esetben kell zárt csomagolásba tenni, amennyiben azokat elkülönítve tárolják.

A cég keresetlevele tartalmazza Lázár Armand Péter, az ELTE adjunktusának szakvéleményét is, ami megerősíti ezt az értelmezést:

a vessző nélküli változat annyit jelent, hogy ahol/amikor a termékek nem külön vannak tárolva, ott/akkor nem kell őket zárt csomagolással ellátni.

A vesszőhiány futótűzként terjedt el a közösségi médiában. Számos tartalomgyártó és influenszer megosztotta saját oldalán az elírást, de még paródia is született a sors fintorából.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.