Egy vesszőhiba miatt pert nyerhet a Líra könyvesbolt – most mindenki ezen nevet

Futótűzként terjedt el a közösségi médiában a hibásan megírt jogszabály, amely a homoszexualitást megjelenítő könyvek tárolását írja elő.

Nyáron a kormányhivatal 12 millió forintra büntette a Líra könyvesboltot, amiért nem megfelelő módon árult egy olyan ifjúsági könyvet, amiben homoszexuális tartalom szerepel.

A júliusi pénzbírságot a Heartstopper – Fülig Beléd Zúgtam című könyv miatt kapta a könyvesbolt, amit fólia nélkül az ifjúsági könyvek között árultak. A büntetést annak ellenére rótták ki, hogy a mai napig nincs egységes kormányzati lista arról, hogy pontosan mely könyveket is kell lefóliázva árulni.

A Válasz Online szerint most mégis egy vesszőhiba miatt bukhatja a Líra könyvesbolt-hálózat elleni perét a kormány. Ugyanis egy fogalmazási hibát vett észre a könyvesbolt fenntartója a gyermekvédelmi törvény végrehajtási rendeletében. Ezért a Líra bíróságon támadja meg a 12 milliós bírságot.

A jogszabályból kimaradt vessző miatt lehet, hogy mostantól nem is kell majd a könyveket befóliázni a boltokban:

Születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló termék a többi terméktől elkülönítve (vesszőhiány) csak zárt csomagolásban forgalmazható.

A vessző nélkül a jogszabály így azt írja elő, hogy a homoszexualitást megjelenítő könyveket csak abban az esetben kell zárt csomagolásba tenni, amennyiben azokat elkülönítve tárolják.

A cég keresetlevele tartalmazza Lázár Armand Péter, az ELTE adjunktusának szakvéleményét is, ami megerősíti ezt az értelmezést:

a vessző nélküli változat annyit jelent, hogy ahol/amikor a termékek nem külön vannak tárolva, ott/akkor nem kell őket zárt csomagolással ellátni.

A vesszőhiány futótűzként terjedt el a közösségi médiában. Számos tartalomgyártó és influenszer megosztotta saját oldalán az elírást, de még paródia is született a sors fintorából.

 

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.