Futótűzként terjedt el a közösségi médiában a hibásan megírt jogszabály, amely a homoszexualitást megjelenítő könyvek tárolását írja elő.
Nyáron a kormányhivatal 12 millió forintra büntette a Líra könyvesboltot, amiért nem megfelelő módon árult egy olyan ifjúsági könyvet, amiben homoszexuális tartalom szerepel.
A júliusi pénzbírságot a Heartstopper – Fülig Beléd Zúgtam című könyv miatt kapta a könyvesbolt, amit fólia nélkül az ifjúsági könyvek között árultak. A büntetést annak ellenére rótták ki, hogy a mai napig nincs egységes kormányzati lista arról, hogy pontosan mely könyveket is kell lefóliázva árulni.
A Válasz Online szerint most mégis egy vesszőhiba miatt bukhatja a Líra könyvesbolt-hálózat elleni perét a kormány. Ugyanis egy fogalmazási hibát vett észre a könyvesbolt fenntartója a gyermekvédelmi törvény végrehajtási rendeletében. Ezért a Líra bíróságon támadja meg a 12 milliós bírságot.
A jogszabályból kimaradt vessző miatt lehet, hogy mostantól nem is kell majd a könyveket befóliázni a boltokban:
Születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló termék a többi terméktől elkülönítve (vesszőhiány) csak zárt csomagolásban forgalmazható.
A vessző nélkül a jogszabály így azt írja elő, hogy a homoszexualitást megjelenítő könyveket csak abban az esetben kell zárt csomagolásba tenni, amennyiben azokat elkülönítve tárolják.
A cég keresetlevele tartalmazza Lázár Armand Péter, az ELTE adjunktusának szakvéleményét is, ami megerősíti ezt az értelmezést:
a vessző nélküli változat annyit jelent, hogy ahol/amikor a termékek nem külön vannak tárolva, ott/akkor nem kell őket zárt csomagolással ellátni.
A vesszőhiány futótűzként terjedt el a közösségi médiában. Számos tartalomgyártó és influenszer megosztotta saját oldalán az elírást, de még paródia is született a sors fintorából.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
