Mennyi élelmiszert dobnak a kukába a magyarok?

2016 óta 27 százalékkal csökkent a háztartások élelmiszerpazarlása, de még mindig lenne hova javulni.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) rekord számú, több mint 500 háztartás részvételével lezajlott mérésének eredményeiből kiderült, hogy leggyakrabban továbbra is az ételmaradékok, a zöldségek és a gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek feleslegesen a szemétbe - írja az MTI.A Nébih Maradék nélkül programjában 2016 óta méri európai uniós módszertan alapján az élelmiszerhulladékok mennyiségét, a tényleges pazarlás 2016-ban az összes élelmiszerhulladék mintegy fele, 33,1 kilogramm volt. A feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége a program indulása óta 24 kilogrammra mérséklődött, amely 27 százalékos csökkenést jelent.Jóval kevesebb pékáru landol a kukában. 6 év alatt csaknem 60 százalékkal csökkent a fejenkénti éves pazarlás a kenyér, a kifli és a zsemle esetében. Az eredmények szerint a készételekkel is tudatosabban bánnak a magyarok, ugyanis ebben a kategóriában csaknem 25 százalékot sikerült lefaragni a pazarlásból.Ezekből az ételekből pazarolnak a legtöbbet a magyarok:

  • készételek(10,06 kg/fő/év)
  • friss zöldségek és gyümölcsök (4,53 kg/fő/év)
  • a pékáruk (2,72 kg/fő/év)
  • tejtermékek (2,10 kg/fő/év).

Évente a magyar háztartások összes élelmiszerpazarlása továbbra is 230 000 tonna, ebből az élelmiszermennyiségből 430 ezer ember tudna jóllakni egy éven keresztül, napi 3 bőséges étkezéssel számolva. A csökkenés eddigi ütemét tartva 2030-ra Magyarország elérheti az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) fenntartható fejlődési célját, és felére csökkenne a fogyasztói élelmiszerpazarlás. A felmérésben résztvevő háztartások 80 százaléka nyilatkozott úgy, - ha kis mértékben is, de - még tudna faragni a kidobott élelmiszerek mennyiségén.A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék 25 százaléka került a komposztra. Az élelmiszerhulladékok környezetbarát kezelése terén további javulásra is van lehetőség, ugyanis az összes élelmiszerhulladék fele komposztálható. 

Hozzászólások

„Nem lehet a készülésre kényszeríteni egy nem neurotipikus gyereket” – így élte meg a középiskolai felvételit egy autista nyolcadikos

A középiskolai felvételi önmagában is komoly terhelést jelenthet egy nyolcadikosnak, egy autizmusspektrum-zavarral élő diáknál azonban a felkészülés egészen más kérdéseket is felvethet. Hogyan lehet hónapokon keresztül készülni, ha a gyerek nehezen veszi rá magát az otthoni tanulásra? Mit lehet tenni, ha jó képességei ellenére nem önálló a tanulásban? És hogyan választ iskolát egy család, ha közben azt érzi, hogy maga a felvételi rendszer elsősorban a neurotipikus, szabálykövető és rendkívül szorgalmas gyerekeknek kedvez?

Nem csak a rugalmas iskolakezdés van tervben, hanem a rugalmas óvodakezdés is

A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel.

@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.