Különleges anyagokból készítettek fenntartható tányért a MOME-n

A MOME és a Salt étterem együttműködésében készült környezettudatos tányér megtartja a formáját, többször is használható, és még hulladékot sem hagy maga után.

Az MOME Innovációs Központjának Anyagkutatás Hubja évek óta vizsgálja a micélium alternatív felhasználási módjait, az anyagkutatás és az alkalmazott design gasztronómiai területén pedig most először találkozhatott a közönség ezzel az újdonsággal - olvasható az MTI-nek eljuttatott közleményben.

A gombák segítségével előállított micélium biokompozit a hagyományos gyártási technológiák helyett mikroorganizmusok segítségével, növesztve jön létre. Az alternatív anyagok közül a csomagolástól az építészetig alkalmas lehet különböző műanyagok kiváltására, a könnyű, porózus, de jó tűzálló tulajdonságokkal bíró matéria a hungarocell és a parafa között helyezhető el. Attól függően, hogy milyen gombafajokkal dolgoznak, különböző tulajdonságokkal bírhat, lehet keményebb vagy puhább, és a nedvszívóképességük is változóan alakulhat.

Minkó Mihály, az Innovációs Központ kutatója úgy fogalmazott, hogy a biokompozit anyagok térnyerése elkerülhetetlen a környezetkárosító anyagokkal szemben. Ezek az anyagok egyelőre jórészt kísérleti fázisban vannak, azonban van közöttük néhány, például a micélium alapú biokompozit, amelynek már zajlik az ipari felhasználása. Tóth Szilárd a Salt étterem séfje kiemelte, hogy a Salt filozófiájának fontos része a fenntartható design.

Matheidesz Réka, a MOME vezérigazgatója hozzátette, hogy a design esetében sosem a tárgy, hanem az ember a cél, és ami igazán fontos, az a különböző műfajok, szakterületek közti átjárás és együttműködés. A Salt és MOME projektje pontosan erről szól, így a fenntarthatóság gondolata is kézzelfoghatóan, élményszerűen kerülhet közelebb az emberekhez.

 

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.