Yuval Noah Harari: a Biblia sincs betiltva és nem kell befóliázni a könyvesboltokban

Megszólalt a híres történész-filozófus miután megtudta, hogy a gyerekeknek írt saját történelemkönyveit is becsomagolták a törvény miatt.

A közismert Yuval Noah Harari interjút adott az RTL-nek a gyermekvédelmi törvény miatti könyvfóliázások kapcsán. Elmondása szerint nagyon elkeseredett a rendelkezés miatt, ugyanis a könyveket azzal a céllal írta, hogy segítsen a gyerekeknek megismerni önmagukat és az őket körülvevő világot.

„Azért írtam ezeket a könyveket, hogy megpróbáljak segíteni a gyerekeknek, hogy jobban megértsék magukat, hogy jobban megértsék a világunkat. Én történelemkönyveket írok, hiszen úgy gondolom, a történelem közvetlenül kapcsolódik a mindennapjainkhoz. A történelem segít megérteni, kik vagyunk.”

Harari számára kifejezetten fontos, hogy a mai fiatalok már egészen fiatal koruktól kezdve megfelelő oktatásban részesüljenek. Ezáltal képesek legyenek hatékonyan megküzdeni az eléjük kerülő kihívásokkal és megtanuljanak önállóan gondolkodni.

Az említett befóliázott könyvei - az Így hódítottuk meg a Földet és a Miért nem igazságos a világ? – kifejezetten tinédzsereknek íródtak, amiket 9-10 éves kortól ajánlanak. Könyvei kapcsán a világ számos pontjára hívják, ahol interjúkat ad népszerű csatornáknak és előadásokat is tart a gyerekeknek.

A szóban forgó könyvek meglehetősen szolid stílusban írnak arról, hogy léteznek nem heteroszexuális emberek is, és hogy vannak olyan családok, amelyek eltérnek a hagyományosnak mondottól. Ezeket pedig mind történelmi kontextusba helyezi, amiket történelmi tényekkel mutat be. Az író úgy gondolja, hogy fontos lenne a fiataloknak erről is, legalább néhány mondat erejéig beszélni.

Elmondása szerint a téma azért is fontos, mert a tinédzserek ezekről tudni szeretnének. Ebben a korban a szerelmek és érzéseik fontosabbak számukra, mint például a matematika vagy a fizika. A felnőttek feladata, hogy segítséget nyújtsanak az olyan témák megértésében, mint a gender és a társadalmi nem jelentése.

Ezalatt Harari nem a szexet érti, amiről a könyveiben sem ír. Helyette a kapcsolatokról és a szerelemről igyekszik okítani az olvasóit olyan módon, ahogy az a korosztályuknak a legmegfelelőbb. Hozzátette, a Biblia sincs betiltva és nem kell befóliázni a könyvesboltokban, pedig sokkal nehezebben emészthető történeteket tartalmaz.

„Nem csak a szeretetről van benne szó. Van benne erőszak, vérfertőzés és a többi. Például Salamon királynak ezer asszonya volt, Jákobnak két felesége van, és szeretői, egyszerre. És az teljesen rendben van, ha gyerekek is olvasnak erről. De arról már tilos, hogy egy fiú beleszeret egy másik fiúba. Ó, hát ez túl bonyolult, de miért?”

- teszi fel a kérdést az író.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.