Könyves influenszerek: életben tartják az olvasást
Közeledik a Gutenberg-galaxis vége egyesek szerint, vagyis egyre kevesebb szerepe lesz a nyomtatott könyveknek. Azonban ez nem feltétlenül jelenti az olvasás háttérbe szorulását: nemcsak az e-book-olvasók miatt, hanem az interneten egyre népszerűbbé váló könyves tartalmak miatt sem, amik a fiatalok érdeklődését is felkelthetik. A booktuberekről, vagyis az irodalmi témában videókat gyártókról beszélgettünk a jelenség egyik hazai képviselőjével, a Faltól falig könyvesvlog csatorna vezetőjével.
Tornyos Kata
Vannak irodalomkedvelők, akik videós tartalmakon keresztül számolnak be olvasmányélményeikről a YouTube-on, de már egyre gyakrabban feltűnnek a TikTokon is. Külföldön egész nagy platformok nőtték ki magukat az elmúlt években, az egyik legnépszerűbb csatornát Jack Edwards indította, akinek néhány videóját több millióan is megnézték – például azt, amelyben Harry Styles kedvenc regényeit olvassa el és véleményezi:
A magyarok több mint negyede egyáltalán nem olvas
A felnőttek bő negyede (27%) a saját bevallása alapján szinte soha nem szokott olvasni – az ÉVA Magazin reprezentatív felmérése szerint, amelyet a Reacty Digital készített el több mint ezer fő részvételével. Ugyanakkor a 18-79 éves korosztályban többen olvasnak, mint ahányan nem: a megkérdezettek 73%-a olvas könyvet, a korosztály 5%-a naponta, 13-13% hetente, vagy havonta teszi ezt meg. A legfiatalabb 18-30 éves korosztály sem tett le teljesen az olvasásról: náluk még alacsonyabb (27%) is azoknak az aránya, akik egyáltalán nem olvasnak, mint a 30-as 40-es, 50-es korosztályban (32%).
A statisztikák ellenére nálunk is bőven akadnak irodalomkedvelők, a magyar könyves influenszerek világáról beszélgettünk Faár Tamarával, a Faltól Falig Könyvesvlog csatorna működtetőjével.
"Nyilván külföldön sokkal többen és sokkal régebb óta készítenek könyves videókat, mint itthon, de úgy látom az utóbbi pár évben robbant be igazán Magyarországon a "booktube". Ebbben nagy szerepe volt a Covidnak, a karantén alatt például kifejezetten sok csatorna indult (köztük az enyém is) a korábbi évekhez képest."
– mondta Tamara a jelenség kialakulásáról, aki szerint a lelkesedés nem szűnik, folyamatosan indulnak új csatornák, de a booktuberek így is sokkal kevesebben vannak, mint a bloggerek, vagy azok, akik Instagramra vagy TikTokra posztolnak. Ő maga kislánya születése után indította el a csatornát, mert úgy érezte, hogy szüksége van egy olyan elfoglaltságra, ami kicsit kiszakítja a mindennapokból, és amivel használni tudja a kreativitását.
Érdekes nézettségi adatok
Alapvetően a videós tartalmakról azt feltételezhetnénk, hogy főleg a fiatalabb korosztály fogyasztja, viszont Tamara elárulta a videós platform statisztikái alapján, hogy a 18 év alatti korosztály egyáltalán nem követi, 18-24 év között 5 százalék, 25-34 év között 27 százalék, 35-44 év között 36 százalék, 45-54 között 27 százalék, 55 év fölött pedig 5 százalék a nézettségi arány az elmúlt 28 napot tekintve.
A tízévesek 70 százaléka egy egyszerű szöveget sem tud értelmezni
Erre a megdöbbentő eredményre jutott tavaly decemberben az UNICEF. A funkcionális analfabetizmus eddig is létező probléma volt, de a koronavírus-járvány és a hónapokig tartó online oktatás miatt még több gyerek küzd szövegértési nehézségekkel. A funkcionális analfabétának tekinthető gyerekek és felnőttek tudnak írni és olvasni, viszont a megértéssel komoly nehézségeik vannak.
Az ÉVA Magazin felmérése alapján fontos az ismerősök ajánlása is a könyv kiválasztásakor: tízből három ember rájuk hallgat. "Kapok visszajelzéseket nézőktől arról, hogy miattam olvastak el egykönyvet, ilyen értelemben tehát mégiscsak befolyásolom a nézőimet, de arról, hogy ennek mekkora a hatása fogalmam sincs, illetve ezt nem is lehet mérni" – mondta Tamara arra a kérdésre, hogy influenszerként tekint-e magára. Annak nagyon örül, amikor valaki azt írja, hogy a videói hatására kezdett el szépirodalmat olvasni, nem csalódott az ajánlott könyben és van kedve további könyvekkel, szerzőkkel megismerkedni.
"Egészségmegőrzés szempontjából nemcsak a testmozgás, de agyunk karbantartása is fontos. Szerintem ennek egyik legjobb és legegyszerűbb. Más tartalomfogyasztással ellentétben az olvasás mélyebb koncentrációt, fókuszált odafigyelést igényel, ez tud kikapcsoló lenni az állandó, mindenhonnan jövő zajban, felgyorsult információáramlásban"
– válaszolta arra a kérdésre, hogy szerinte miért fontos az olvasás a mai világban. Hozzátette, hogy számára a legfontosabb, hogy a könyvek empátiára tanítanak, hiszen számos olyan élethelyzetet, sorsot ismerünk meg általuk, amit lehet, hogy a való életben nem próbálnánk ki, vagy egyszerűen nem is látnánk bele, de a könyvek által van lehetőségünk megtapasztalni.
Július 2-ára tüntetést szerveztek a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói, akik szerint a tavalyi demonstráció óta sem oldódtak meg a vizsgaközponttal, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák. Az egyetem ezzel szemben azt közölte, hogy a korábban felmerült problémákat már rendezték, az egyeztetések eredményesek voltak, ezért a demonstrációt végül lefújták.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
