Stephen King és Margaret Atwood könyveinek kalózváltozatát is felhasználták mesterséges intelligencia fejlesztéséhez

Mintegy 170 ezer könyv illegálisan terjesztett változatát használhatták fel, így már érthetőbb, honnan van olyan bő szókincse sok rendszernek.

  • Tarnay Kristóf

Stephen King, Margaret Atwood, Elena Ferrante, Jonathan Franzen és Murakami Haruki szerzői jogilag értelemszerűen védett műveit is felhasználták kalózverzióban több mesterséges intelligencia (MI) rendszerek fejlesztéséhez, idézi a The Atlantic cikkét a 24.hu. E szerint a 170 ezer érintett cím úgy kétharmada non-fiction, a többi szépirodalom. Ezeket a „Book3” elnevezésű adattárba táplálták be, ezt pedig több MI-modell „betanítására” is felhasználták, ilyen volt a BloombergGPT vagy az EleutherAI’s GPT-J.

Az egész az után derült ki, hogy egy korábbi, fotók miatti eljárás után három szerző, Sarah Silverman, Richard Kadrey és Christopher Golden beperelték a Facebookot is működtető Metát jogvédett műveik engedély nélküli felhasználásáért. A mostani elemzés pedig be is bizonyította, hogy a Book3-nak részei voltak az ő műveik is.

A Meta a lapnak nem reagált, a Bloomberg elismerte az adatbázis használatát és azt ígérte, a jövőben ezt az adatgyűjteményt már nem használják. Korábban a ChatGPT fejlesztőjét is érték hasonló vádak, egy 2020-as tanulmány szerint nagyjából 300 ezer könyvből álló szövegtesten „kupálódhatott” a rendszer. Az MI-k kulcskérdése, hogy megfelelő adatanyaggal „etetik-e meg”, ez előkerül például a vállalati döntéshozatalban használt rendszereknél, de azt is befolyásolhatja, hogy egy szöveget generáló rendszer politikailag milyen irányultságú válaszokat ad.

(Kiemelt kép: EMMANUEL DUNAND / AFP)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.