Stephen King és Margaret Atwood könyveinek kalózváltozatát is felhasználták mesterséges intelligencia fejlesztéséhez

Mintegy 170 ezer könyv illegálisan terjesztett változatát használhatták fel, így már érthetőbb, honnan van olyan bő szókincse sok rendszernek.

  • Tarnay Kristóf

Stephen King, Margaret Atwood, Elena Ferrante, Jonathan Franzen és Murakami Haruki szerzői jogilag értelemszerűen védett műveit is felhasználták kalózverzióban több mesterséges intelligencia (MI) rendszerek fejlesztéséhez, idézi a The Atlantic cikkét a 24.hu. E szerint a 170 ezer érintett cím úgy kétharmada non-fiction, a többi szépirodalom. Ezeket a „Book3” elnevezésű adattárba táplálták be, ezt pedig több MI-modell „betanítására” is felhasználták, ilyen volt a BloombergGPT vagy az EleutherAI’s GPT-J.

Az egész az után derült ki, hogy egy korábbi, fotók miatti eljárás után három szerző, Sarah Silverman, Richard Kadrey és Christopher Golden beperelték a Facebookot is működtető Metát jogvédett műveik engedély nélküli felhasználásáért. A mostani elemzés pedig be is bizonyította, hogy a Book3-nak részei voltak az ő műveik is.

A Meta a lapnak nem reagált, a Bloomberg elismerte az adatbázis használatát és azt ígérte, a jövőben ezt az adatgyűjteményt már nem használják. Korábban a ChatGPT fejlesztőjét is érték hasonló vádak, egy 2020-as tanulmány szerint nagyjából 300 ezer könyvből álló szövegtesten „kupálódhatott” a rendszer. Az MI-k kulcskérdése, hogy megfelelő adatanyaggal „etetik-e meg”, ez előkerül például a vállalati döntéshozatalban használt rendszereknél, de azt is befolyásolhatja, hogy egy szöveget generáló rendszer politikailag milyen irányultságú válaszokat ad.

(Kiemelt kép: EMMANUEL DUNAND / AFP)

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.