Washington fafogától a középkori mocsokig – tíz történelmi tévhit, ami nem igaz, mégis sokan elhiszik

Az ember szereti a történeteket, sokkal könnyebb ugyanis sztorikban gondolkodni, mint adatsorokban és bonyolult összefüggésekben. Sok történelmi legenda is közszájon forog, pedig tudható, hogy nincs közük a valósághoz. Hoztunk nektek ezért tíz történelmi tévhitet, köztük párat a legnépszerűbbekből és néhány kevéssé ismertet is.

  • Tarnay Kristóf

Napóleon nem volt alacsony

Hogy a francia uralkodó alacsony volt és ezt kompenzálva akarta leigázni Európát, a brit propaganda terjeszthette el. Valójában nem volt az, mintegy 1,7 méteres lehetett, ami, ha nem is égimeszelő, de átlagosnak számított a maga korában. Bónusz: a tévhitről elnevezett „Napóleon-komplexus”, miszerint az alacsony férfiak agresszívabbak, egy kutatás szerint szintén mítosz lehet. Stílszerű.

A vikingek nem hordtak szarvakkal díszített sisakot

A popkultúrában élő viking-ábrázolás téves, a középkori északi hódítók nem hordtak szarvakkal ellátott sisakot, legalábbis nem találtak erre utaló korabeli képeket vagy forrásokat. A szarvakhoz annyi közük van, hogy „unikornisszarvat” árusítottak, melyek narváloktól származtak, amivel az északi vizekben az átlag vevőjük soha nem találkozott, így mondhattak róla, amit akartak.

AP

A szarvas sisak legendája vélhetően Carl Emil Doeplertől származik, ő az a "A Nibelung gyűrűje" Wagner-opera díszlettervezője volt. Ő pedig August Malmström svéd festőtől vehette át ezt a fajta ábrázolást. Aki szintén nem a semmiből találta ki, az ókori történetírók ugyanis valóban beszámoltak hasonló fejdíszekről a germán törzseknél, igaz, jóval a vikingek előtti időkből. Mégis időközben ez mosódhatott össze velük, amit a vikingek nem túl barátságos híre is megtámogatott.

Washingtonnak nem voltak fából a fogai

Hogy ez a sztori fennmaradt, az azért is furcsa, mert az USA első elnökének fogsorát egykori Mount Vernon-i birtokán bárki megnézheti a vitrinben kiállítva és nincs benne fa. George Washingtonnak tényleg komoly fogproblémái voltak és tényleg műfogakat használt, többfélét is. A legenda onnan eredhet, hogy azok idővel vagy a sok vörösbortól megbarnulhattak és fára hasonlítottak. Az igazság ugyanakkor súlyosabb, ugyanis – ólomból, rézből, aranyból, elefántcsontból, lovak, szamarak, tehenek fogaiból – készült műfogsora mellett emberi fogakat is a szájába raktak, melyeket vélhetően részben rabszolgáitól vett meg.

Az amerikai alkotmányt nem kenderpapírra írták

A főleg a tengerentúlon egyébként egyre több helyen többséget szerző marihuána-legalizációt pártolók körében közkedvelt sztori sem állja meg a helyét. Az Egyesült Államok alkotmányát, a függetlenségi nyilatkozatot és a Jognyilatkozatként ismert első tíz módosítást valójában pergamenre írták, azaz simára dolgozott állatbőrre. Ugyanakkor a kenderpapír használata abban az időben tényleg elterjedt volt, így könnyen lehet, hogy a dokumentumok vázlatai akár azon születtek meg.

A középkorban nem tettek erényövet a nőkre

A sztori szerint nemes urak, kereszteslovagok, akik rettegtek attól, hogy míg távol vannak, a párjuk megcsalja őket, kulcsra zárt rácsos szerkezetet tettek a combjuk közé, ezzel lehetetlenné téve, hogy mással lefeküdjenek. Erről sem írásos, sem tárgyi bizonyíték nem maradt fenn, a múzeumokban is látható hasonló szerkezetek inkább 19. századi kreálmányok voltak. A legfőbb érv a teória ellen azonban, hogy hosszú távú viselése a nők fertőzéses halálát okozták volna.

A középkori városok nem úsztak a mocsokban

A végtelenül mocskos középkori utcák jobbára a későbbi korok túlzásai. Bár nem mondható, hogy sosem fordult elő, hogy az éjjeliedényt egyszerűen kiöntötték az utcára, mert egyes angliai városokból fennmaradt ezt tiltó rendelkezés, a középkoriak jellemzően irtóztak az ürüléktől, távol tartották inkább tőle magukat, mintsem, hogy az ablakuk alá öntsék.

A városokban jellemzően külön ember szedte össze a szemetet az utcáról, aki azokba a háztartásokba is járt, ahol nem volt árnyékszék. A szerves hulladékot vagy eladták trágyának, vagy a városhatáron kívülre vitték, ahol senkit nem zavart. Az ezeréves korszakon belül, illetve az egyes városok közt persze voltak jelentős eltérések.

Nem a Horthy-rendszert akarták visszaállítani ’56-ban

A forradalom résztvevőinek többsége a Horthy-rendszerben nyomorgott, ki volt szolgáltatva az önkénynek, vagyis egyáltalán nem volt érdekelt annak visszaállításában, az 1945 előtti állapotokat így elenyészően kevesen hozták volna vissza. A műegyetemisták célkitűzéseket megalapozó 16 pontjában erre nincs is semmilyen utalás.

FORTEPAN / Nagy Gyula

A valóságban az a függetlenségi törekvés mellett „igazi” szocializmus megvalósítását szorgalmazta, polgári demokratikus követelésekkel együtt. A forradalom napjaiban főleg azok voltak többségben, akik a sztálinizmus ellenében, de a szocializmus megvalósítására törekedtek, illetve az 1945-48 közötti – jobbára korlátozott demokráciának tekinthető – koalíciós időszak hívei voltak. A külvárosi, falusi forradalmi bizottságok pedig a polgári, paraszti kistulajdonosi demokrácia hívei voltak.

Nem igaz, hogy a cigányság „örök vándorló”

Ez az időnként a rasszista sztereotípiák részét is képező vélekedés két oldalról sem igaz. Ugyanis a múltban élő cigányok jelentős része sem volt vándorló, azoknak, akik viszont tényleg ilyen életmódot folytattak, jelentős részük nem roma származású volt. Vagyis a vándorló életmód alapvetően nem egyik vagy másik népcsoporthoz köthető, sokkal inkább a történelmi körülmények alakulásával jelent meg vagy tűnt el.

Trianon nem tette életképtelenné a magyar gazdaságot

A ’20-as években a bethleni konszolidáció alatt egy struktúraváltással a magyar gazdaság meglepően gyorsan talpra tudott állni az olyan kevésbé nyersanyagigényes iparágak fejlesztésével, mint a textil-, vegy- és elektromosipar. A kismagyarországi gazdasági szereplők jellemzően ugyanazoktól a cégektől vették meg a nyersanyagokat és az energiát, mint előtte, még akkor is, ha azok határon túlra kerültek. Ráadásul a béke, noha természeti erőforrásokban gazdagabb, de gazdaságilag fejletlenebb térségeket csatolt el tőlünk.

Túry Gergely

Nem Apponyi Alberttől származik a Magyarország sírásóiról szóló idézet

Álidézetekkel, melyet sose mondott az, akitől elvileg idézik, tele az internet. Az egyik ilyen Apponyi Alberthez, a trianoni magyar békeküldöttség vezetőjéhez kötött mondat, mely szerint az antant képviselőinek azt mondta volna: „Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját”. Valójában nagyon úgy tűnik, hogy ez egy elég modern kitaláció, 2017 előtt a nyomtatott sajtóban – Ablonczy Balázs történész könyve alapján – nincs nyoma.

Ekkor pedig a kormányközeli Demokratában, mégpedig annak gasztronómiai rovatában bukkant fel, Szőcs Géza költő egy cikkére hivatkozva, amiben azonban nincs benne valójában. Az „idézetet” úgy tűnik, a patinásnak éppen nem mondható Magyar Tudat nevű magazinból közölték újra és indították ezzel útjára. A történész megjegyzi, hogy bár Apponyi valóban hatásos beszédet mondott a béketárgyaláson, az időt aligha ilyen inzultusokra használta volna fel, amikor a békefeltételek módosítását próbálta elérni.

Források: HistoryHit, Webbeteg, 24.hu, Qubit, Index, CBS, Múlt-kor, Tényleg!, Tényleg!, Tényleg!, Tényleg!, Urban Legends

(Kiemelt kép: Giammarco Boscaro, Unsplash)

Hozzászólások

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.