Az ember szereti a történeteket, sokkal könnyebb ugyanis sztorikban gondolkodni, mint adatsorokban és bonyolult összefüggésekben. Sok történelmi legenda is közszájon forog, pedig tudható, hogy nincs közük a valósághoz. Hoztunk nektek ezért tíz történelmi tévhitet, köztük párat a legnépszerűbbekből és néhány kevéssé ismertet is.
Napóleon nem volt alacsony
Hogy a francia uralkodó alacsony volt és ezt kompenzálva akarta leigázni Európát, a brit propaganda terjeszthette el. Valójában nem volt az, mintegy 1,7 méteres lehetett, ami, ha nem is égimeszelő, de átlagosnak számított a maga korában. Bónusz: a tévhitről elnevezett „Napóleon-komplexus”, miszerint az alacsony férfiak agresszívabbak, egy kutatás szerint szintén mítosz lehet. Stílszerű.
A vikingek nem hordtak szarvakkal díszített sisakot
A popkultúrában élő viking-ábrázolás téves, a középkori északi hódítók nem hordtak szarvakkal ellátott sisakot, legalábbis nem találtak erre utaló korabeli képeket vagy forrásokat. A szarvakhoz annyi közük van, hogy „unikornisszarvat” árusítottak, melyek narváloktól származtak, amivel az északi vizekben az átlag vevőjük soha nem találkozott, így mondhattak róla, amit akartak.
A szarvas sisak legendája vélhetően Carl Emil Doeplertől származik, ő az a "A Nibelung gyűrűje" Wagner-opera díszlettervezője volt. Ő pedig August Malmström svéd festőtől vehette át ezt a fajta ábrázolást. Aki szintén nem a semmiből találta ki, az ókori történetírók ugyanis valóban beszámoltak hasonló fejdíszekről a germán törzseknél, igaz, jóval a vikingek előtti időkből. Mégis időközben ez mosódhatott össze velük, amit a vikingek nem túl barátságos híre is megtámogatott.
Washingtonnak nem voltak fából a fogai
Hogy ez a sztori fennmaradt, az azért is furcsa, mert az USA első elnökének fogsorát egykori Mount Vernon-i birtokán bárki megnézheti a vitrinben kiállítva és nincs benne fa. George Washingtonnak tényleg komoly fogproblémái voltak és tényleg műfogakat használt, többfélét is. A legenda onnan eredhet, hogy azok idővel vagy a sok vörösbortól megbarnulhattak és fára hasonlítottak. Az igazság ugyanakkor súlyosabb, ugyanis – ólomból, rézből, aranyból, elefántcsontból, lovak, szamarak, tehenek fogaiból – készült műfogsora mellett emberi fogakat is a szájába raktak, melyeket vélhetően részben rabszolgáitól vett meg.
Az amerikai alkotmányt nem kenderpapírra írták
A főleg a tengerentúlon egyébként egyre több helyen többséget szerző marihuána-legalizációt pártolók körében közkedvelt sztori sem állja meg a helyét. Az Egyesült Államok alkotmányát, a függetlenségi nyilatkozatot és a Jognyilatkozatként ismert első tíz módosítást valójában pergamenre írták, azaz simára dolgozott állatbőrre. Ugyanakkor a kenderpapír használata abban az időben tényleg elterjedt volt, így könnyen lehet, hogy a dokumentumok vázlatai akár azon születtek meg.
A középkorban nem tettek erényövet a nőkre
A sztori szerint nemes urak, kereszteslovagok, akik rettegtek attól, hogy míg távol vannak, a párjuk megcsalja őket, kulcsra zárt rácsos szerkezetet tettek a combjuk közé, ezzel lehetetlenné téve, hogy mással lefeküdjenek. Erről sem írásos, sem tárgyi bizonyíték nem maradt fenn, a múzeumokban is látható hasonló szerkezetek inkább 19. századi kreálmányok voltak. A legfőbb érv a teória ellen azonban, hogy hosszú távú viselése a nők fertőzéses halálát okozták volna.
A középkori városok nem úsztak a mocsokban
A végtelenül mocskos középkori utcák jobbára a későbbi korok túlzásai. Bár nem mondható, hogy sosem fordult elő, hogy az éjjeliedényt egyszerűen kiöntötték az utcára, mert egyes angliai városokból fennmaradt ezt tiltó rendelkezés, a középkoriak jellemzően irtóztak az ürüléktől, távol tartották inkább tőle magukat, mintsem, hogy az ablakuk alá öntsék.
A városokban jellemzően külön ember szedte össze a szemetet az utcáról, aki azokba a háztartásokba is járt, ahol nem volt árnyékszék. A szerves hulladékot vagy eladták trágyának, vagy a városhatáron kívülre vitték, ahol senkit nem zavart. Az ezeréves korszakon belül, illetve az egyes városok közt persze voltak jelentős eltérések.
Nem a Horthy-rendszert akarták visszaállítani ’56-ban
A forradalom résztvevőinek többsége a Horthy-rendszerben nyomorgott, ki volt szolgáltatva az önkénynek, vagyis egyáltalán nem volt érdekelt annak visszaállításában, az 1945 előtti állapotokat így elenyészően kevesen hozták volna vissza. A műegyetemisták célkitűzéseket megalapozó 16 pontjában erre nincs is semmilyen utalás.
A valóságban az a függetlenségi törekvés mellett „igazi” szocializmus megvalósítását szorgalmazta, polgári demokratikus követelésekkel együtt. A forradalom napjaiban főleg azok voltak többségben, akik a sztálinizmus ellenében, de a szocializmus megvalósítására törekedtek, illetve az 1945-48 közötti – jobbára korlátozott demokráciának tekinthető – koalíciós időszak hívei voltak. A külvárosi, falusi forradalmi bizottságok pedig a polgári, paraszti kistulajdonosi demokrácia hívei voltak.
Nem igaz, hogy a cigányság „örök vándorló”
Ez az időnként a rasszista sztereotípiák részét is képező vélekedés két oldalról sem igaz. Ugyanis a múltban élő cigányok jelentős része sem volt vándorló, azoknak, akik viszont tényleg ilyen életmódot folytattak, jelentős részük nem roma származású volt. Vagyis a vándorló életmód alapvetően nem egyik vagy másik népcsoporthoz köthető, sokkal inkább a történelmi körülmények alakulásával jelent meg vagy tűnt el.
Trianon nem tette életképtelenné a magyar gazdaságot
A ’20-as években a bethleni konszolidáció alatt egy struktúraváltással a magyar gazdaság meglepően gyorsan talpra tudott állni az olyan kevésbé nyersanyagigényes iparágak fejlesztésével, mint a textil-, vegy- és elektromosipar. A kismagyarországi gazdasági szereplők jellemzően ugyanazoktól a cégektől vették meg a nyersanyagokat és az energiát, mint előtte, még akkor is, ha azok határon túlra kerültek. Ráadásul a béke, noha természeti erőforrásokban gazdagabb, de gazdaságilag fejletlenebb térségeket csatolt el tőlünk.
Nem Apponyi Alberttől származik a Magyarország sírásóiról szóló idézet
Álidézetekkel, melyet sose mondott az, akitől elvileg idézik, tele az internet. Az egyik ilyen Apponyi Alberthez, a trianoni magyar békeküldöttség vezetőjéhez kötött mondat, mely szerint az antant képviselőinek azt mondta volna: „Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját”. Valójában nagyon úgy tűnik, hogy ez egy elég modern kitaláció, 2017 előtt a nyomtatott sajtóban – Ablonczy Balázs történész könyve alapján – nincs nyoma.
Ekkor pedig a kormányközeli Demokratában, mégpedig annak gasztronómiai rovatában bukkant fel, Szőcs Géza költő egy cikkére hivatkozva, amiben azonban nincs benne valójában. Az „idézetet” úgy tűnik, a patinásnak éppen nem mondható Magyar Tudat nevű magazinból közölték újra és indították ezzel útjára. A történész megjegyzi, hogy bár Apponyi valóban hatásos beszédet mondott a béketárgyaláson, az időt aligha ilyen inzultusokra használta volna fel, amikor a békefeltételek módosítását próbálta elérni.
Források: HistoryHit, Webbeteg, 24.hu, Qubit, Index, CBS, Múlt-kor, Tényleg!, Tényleg!, Tényleg!, Tényleg!, Urban Legends
(Kiemelt kép: Giammarco Boscaro, Unsplash)
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
