Az idei július volt a legmelegebb hónap a NASA méréseinek 1880-as kezdete óta

Az elmúlt hónap globális átlaghőmérséklete 0,24 Celsius-fokkal volt magasabb, mint bármely más július hónapé.

  • Eduline/MTI

Az európai Copernicus klímafigyelő szolgálat után az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) is megerősítette, hogy az idei július volt a valaha mért legmelegebb hónap a Földön a NASA méréseinek 1880-as kezdete óta – olvasható az MTI-n.

Különösen meleg volt 2023 júliusa Dél-Amerika, Észak-Afrika, Észak-Amerika egyes részein és az Antarktiszi-félszigeten, e régiókban az átlagosnál mintegy négy fokkal magasabb hőmérsékletet mértek a múlt hónapban.

Az amerikai űrkutatási hivatal adatai szerint az 1880 óta mért öt legmelegebb július mind az elmúlt öt évre esett.

"A NASA adatai megerősítik, amit szerte a világon emberek milliárdjai a saját bőrükön éreztek: a múlt havi hőmérsékletek minden idők legmelegebb hónapjává tették 2023 júliusát" - mondta Bill Nelson, a NASA igazgatója.

Az Európai Unió Copernicus nevű éghajlatváltozási szolgálata (C3S) augusztus 8-án közzétett jelentésében az elmúlt hónapot 0,33 Celsius-fokkal melegebbnek mérte a korábbi rekordnál, a 2019 júliusában regisztrált 16,63 fokos napi átlaghőmérsékletnél.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.