Csikkeket szedegető varjakkal a szemetelés ellen? Nem lehetetlen
A varjak nagyon okos madarak, akiket be lehet tanítani több feladat elvégzésére is, a cigicsikkek eldobálása az utcán pedig a legtöbb országnak problémát okoz. Egy ötlet szerint a kettőt akár kombinálni is lehet.
Egy nem mindennapi biomódszerrel álltak elő Hollandiában, hogy megakadályozzák az utcákon való szemetelést: varjakat tanítottak be arra, hogy élelemért cserébe felszedjék az utcán eldobált cigarettavégeket.
A lehetőség az országban igen komoly problémát okozó utcai szemetelés és rengeteg eldobált csikk miatt merült fel. Az elképzelés szerint a betanított madarak automatákba vinnék a cigarettákat, amiknek leadásáért cserébe élelmet kapnának, így újabb csikkek gyűjtésére ösztönözhetnék őket. Az ötletet végül csak elméleti alapon vázolták fel, viszont egy francia vidámpark 2018-ban hat varjat is kiképzett erre a feladatra. Nem sokkal utánuk pedig másoknak is megtetszett az ötlet, így végül 2022-ben Svédországban is elkezdtek ilyen automatákat alkalmazni. A módszerről mutatunk egy videót is:
Bár madarak kizsákmányolásáról ez esetben szó sincs, hiszen eleségért cserébe végeztették velük a munkát, az ötletnek mégsem lettek további követői, mivel több probléma is felmerült a módszer kapcsán. Elsősorban az, hogy a csikkek szedegetése igen káros a madarak egészségére nézve, hiszen a csőrükben tartják a nikotinos cigicsikkeket, másodsorban pedig nem helyes a varjakat ennyire az ember közelébe szoktatni és az élelemgyűjtés helyett szemétszedésre tanítani őket. Előfordult ugyanakkor olyan eset is, ahol nem csak a már elszívott és eldobott cigarettákat próbálták összegyűjteni, hanem azt is, amit még kézben tartottak.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
