Bár Nyáry Krisztián szerint Magyarországon nincs domináns könyvkiadó, bízik benne, hogy senkinek sem érdeke egy olyan céget, mint a Librit, ideológiai okok miatt megváltoztatni.
Nyáry Krisztián író és a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója a Népszavának adott interjújában beszélt az országban zajló jelenlegi könyvproblémáról, amit a gyermekvédelmi törvény könyvekre vonatkozó szabályozása okoz, melynek következtében, ahogy azt már mi is megírtuk, az LMBTQ tartalmú könyvek csak fóliába csomagolva kerülhetnek a boltok polcaira, és aminek következtében a Lírát 12 millió forintra bírságolták, mert nem fóliáztak be egy homoszexualitást megjelenítő könyvet.
Nyáry az interjúban beszámolt róla, hogy benne is felmerültek aggodalmak a Libri felvásárlása kapcsán, de reméli, hogy a politika nem végez ezen a területen is rombolást. Szerinte nehéz elképzelni, hogy a sikerkönyveket lecseréljék pártpolitikailag fontos, de más téren és érdemben nem értékes könyvekre. Viszont azt aggasztónak találja, hogy a "pedofiltörvény" könyvekre vonatkozó szabályozása még mindig nem lett letisztázva a piaci szereplőkkel.
A jogszabály olyan tágan fogalmaz, hogy a fél szépirodalomra vonatkozik.
– nyilatkozta Nyáry, aki azt hozzátette, hogy a Biblia is tartalmaz homoszexualitást.
A könyvszakma egyébként már többször is megfogalmazta kérdéseit a törvénnyel kapcsolatban, mégsem kaptak rá hasznos válaszokat. Az értelmetlen viták mellett pedig elveszik a figyelem a fő probémáról, a folyamatosan táguló szakadékról, ami a könyveket olvasók és nem olvasók között áll.
Olvasás nélkül olyan alapvető emberi készségek sorvadnak el, mint az empátia, a kreativitás, a kritikus gondolkodás képessége, amik mind-mind társadalmi katasztrófához vezethetnek
- tette hozzá.
A probléma azonban nem csak nálunk van jelen. Ez az erősségű cenzúrázás és betiltás már világtrendnek tekinthető, ilyen mértékűt pedig a 20. század közepe óta nem lehetett tapasztalni. Az ezt támogató politikai mozgalmak az igazgató szerint kultúraellenesek.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
