Van különbség a pandémia előtt és alatt született kisgyermekek készségeiben

A Covid-19 és a karantén felrúgta az addig megszokott életünket. De milyen hatással volt ez a fajta változás az akkor született gyerekekre? Egy új felmérés szerint lehetnek bizonyos eltérések a pandémia előtt és a közben született kisgyerekek készségei között.

A pandémia ideje alatt született csecsemők bár hasonló viselkedést és fejlődést mutatnak, mint a Covid-19 előtt születettek, egy kivétel mégis van. A kommunikációs készségeik elmaradnak a többi gyermekéhez képest – számolt be róla a The Guardian.

A Royal College of Surgeons in Ireland (RCSI) kutatói a tanulmányukban azt szerették volna megvizsgálni, hogy milyen volt az élete a pandémiában született csecsemőknek, és ez járt-e esetleges következménnyel az egészségük és fejlődésük szempontjából. A tanulmányban a lezárást követő első három hónapban született csecsemőket hasonlították össze a pandémia előtt született ugyanennyi idős babákkal, így összesen 354 család és azok gyermekei vettek részt a vizsgálatban.

A kutatás legérdekesebb eredményeként megállapították, hogy a pandémia alatt született csecsemők kommunikációs pontszáma valamennyivel alacsonyabb a többiekéhez képest. Ezt az is indokolhatja, hogy a karantén alatt az újszülöttek csak nagyon kevés rokonnal vagy családi baráttal érintkezhettek, így feltételezhetően kevesebb szót is hallhattak, mint általában ebben a korban szoktak, így valószínűsíthető tehát, hogy ez okozhatja az eltérést. Viszont fontos kihangsúlyozni, hogy más tulajdonságokban – mint a motoros készségek – nem találtak a teljesítményükben eltérést a járvány előtt született gyerekekéhez képest., és további jó hír, hogy a szülők által kitöltött kérdőívek nem mutattak eltérést a viselkedésében, alvási problémákban, szorongásban vagy szocializációs nehézségekben sem.

Az idősebb gyerekek tudományos teljesítésére viszont annál inkább hatással volt a járvány. Angliában az általános iskolai tanulók máig rosszabbul teljesítenek matematikában, írásban és olvasásban, mint a bezárások előtti időkben tanult gyerekek. Jelenleg kevesebb, mint a gyerekek háromötöde éri el az elvárt színvonalat az előbb említett területeken. Ennek oka egyértelműen az online oktatás volt, amit az iskola első éveiben szinte lehetetlen ugyan olyan eredménnyel elvégezni, mint a jelenlétit, aminek következményeivel sok gyermeknek kell megküzdenie világszinten.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.