Van különbség a pandémia előtt és alatt született kisgyermekek készségeiben

A Covid-19 és a karantén felrúgta az addig megszokott életünket. De milyen hatással volt ez a fajta változás az akkor született gyerekekre? Egy új felmérés szerint lehetnek bizonyos eltérések a pandémia előtt és a közben született kisgyerekek készségei között.

A pandémia ideje alatt született csecsemők bár hasonló viselkedést és fejlődést mutatnak, mint a Covid-19 előtt születettek, egy kivétel mégis van. A kommunikációs készségeik elmaradnak a többi gyermekéhez képest – számolt be róla a The Guardian.

A Royal College of Surgeons in Ireland (RCSI) kutatói a tanulmányukban azt szerették volna megvizsgálni, hogy milyen volt az élete a pandémiában született csecsemőknek, és ez járt-e esetleges következménnyel az egészségük és fejlődésük szempontjából. A tanulmányban a lezárást követő első három hónapban született csecsemőket hasonlították össze a pandémia előtt született ugyanennyi idős babákkal, így összesen 354 család és azok gyermekei vettek részt a vizsgálatban.

A kutatás legérdekesebb eredményeként megállapították, hogy a pandémia alatt született csecsemők kommunikációs pontszáma valamennyivel alacsonyabb a többiekéhez képest. Ezt az is indokolhatja, hogy a karantén alatt az újszülöttek csak nagyon kevés rokonnal vagy családi baráttal érintkezhettek, így feltételezhetően kevesebb szót is hallhattak, mint általában ebben a korban szoktak, így valószínűsíthető tehát, hogy ez okozhatja az eltérést. Viszont fontos kihangsúlyozni, hogy más tulajdonságokban – mint a motoros készségek – nem találtak a teljesítményükben eltérést a járvány előtt született gyerekekéhez képest., és további jó hír, hogy a szülők által kitöltött kérdőívek nem mutattak eltérést a viselkedésében, alvási problémákban, szorongásban vagy szocializációs nehézségekben sem.

Az idősebb gyerekek tudományos teljesítésére viszont annál inkább hatással volt a járvány. Angliában az általános iskolai tanulók máig rosszabbul teljesítenek matematikában, írásban és olvasásban, mint a bezárások előtti időkben tanult gyerekek. Jelenleg kevesebb, mint a gyerekek háromötöde éri el az elvárt színvonalat az előbb említett területeken. Ennek oka egyértelműen az online oktatás volt, amit az iskola első éveiben szinte lehetetlen ugyan olyan eredménnyel elvégezni, mint a jelenlétit, aminek következményeivel sok gyermeknek kell megküzdenie világszinten.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.