Hivatalos: öt háromnapos hétvége és maratoni hosszúságú karácsony vár ránk 2024-ben

Csütörtök este megjelent Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter jövő évi munkaszüneti napokról szóló rendelete a Magyar Közlönyben. Ez alapján 2024-ben öt háromnapos, egy négynapos és egy hatnapos hosszú hétvége vár ránk 2024-ben.

  • Székács Linda

A rendelet szerint 2024-ben összesen hét hosszú hétvégét élvezhetünk majd, ezek közül öt háromnapos lesz, kettő pedig ennél is hosszabb, mivel

  • augusztus 20-a 2024-ben keddre esik, de a rendelet szerint a hétfőt is megkapjuk, így az ünnep miatti hétvége négynapos lesz
  • a szerda-csütörtökre eső december 25-26-ához pedig hozzácsapták a keddet és a pénteket (24. és 27.), így a karácsonyi pihenés 2024-ben extrém hosszú, hatnapos lesz.
Az extra munkaszüneti napokat természetesen le kell dolgozni. Az augusztus 20-át megelőző hétfőt augusztus 3-án szombaton, a karácsonyi pihenőt pedig december 7-én és 14-én, ami kifejezetten fájdalmas lesz, mivel két egymást követő hét szombatján is iskolába és dolgozni kell majd menni.
Mindezeken kívül háromnapos hétvége lesz
  • húsvét, és
  • pünkösd, valamint
  • újév napja, ami hétfőre esik,
  • március 15., ami péntekre, továbbá
  • november 1. (Mindenszentek), ami szintén pénteki napon lesz.

Május 1. és október 23. viszont jövőre szerdára esik, így hosszú hétvégét sajnos nem, de egy hét közepi pihenőnapot ebben az esetben is kapni fogunk.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.