Így lehetsz kreatív, médiatudatos, a csábítás mestere és vethetsz véget a halogatásnak – ezeket a TED-előadásokat mindenkinek érdemes megnéznie
A TED Talk-ok olyan videók, melyekben szakértők tartanak előadásokat az oktatásról, az üzleti életről, a tudományról, a technológiáról és a kreativitásról. Rengeteg ilyen előadás található meg az interneten, most ezekből hoztunk nektek egy gyűjtést kikapcsolódás, tanulás vagy szórakozás gyanánt.
Tornyos Kata
Vannak magyar és külföldi előadások is, mindkettőből válogattunk, de csak olyan videókat mutatunk, amikhez elérhető magyar felirat.
Tim Urban: Inside the mind of a master procrastinator (Egy mesteri halógató elméjében)
Bár itt a nyári szünet, így talán, ha diákok vagytok, akkor most kevesebb a halogatni való, de azért biztos mindenkinek ismerős az a helyzet, amikor rengeteg az elintéznivaló, mégis azt mondjátok, hogy majd ráér holnap hozzákezdeni. Tim Urban, a Wait But Why weboldal alapítója is erről beszélt:
Ethan Hawke: Give yourself permission to be creative (Engedd meg magadnak, hogy kreatív legyél)
A színész a kreatívitásról, az élet értelméről és a szerelemről beszél. Nem a legkönnyedebb témák, de Hawke kifejezetten inspirálóan beszél az élet nagy kérdéseiről. Nem a megszokott környezetben, közönség előtt fejti ki a témát, de érdmes megnézni:
Raj Persaud: The psychology of seduction (A csábítás pszichológiája)
Amikor a kiadók először felhívtak, hogy felkérjenek a csábításról szóló első könyvem megírására, izgalmamban felhívtam a feleségem. Azt mondtam, hogy édesem, a kiadók épp most hívtak és megbíztak, hogy a következő kiadandó könyvemet arról írjam, hogyan kell csábítani? Határozott csend volt a vonalban, majd a feleségem megkérdezte: Jó, de miért éppen téged? – így kezdte a csábításról szóló előadását Raj Persaud, pszichiáter. Beszélt arról, hogy mi az a csábítás, mik a szakaszai és még Casanovára is kitért:
Polyák Gábor: Demokratizálhatók a tények?
"Ki az, aki osztott már meg álhírt?" – teszi fel a kérdést Polyák Gábor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék vezetője az előadásának kezdetén, melyen a tudatos médiafogyasztásról, hitelességről, közösségi médiáról és a véleménybuborákokról beszél:
Joós Andrea: A tanári pálya márpedig menő
Joós Andrea, biológiatanár és tudománykommunikációs tréner nyolc évvel előtti előadásában bemutatja, miként dönthet egy pedagógus arról, hogy a tanterem ajtaját börtönajtónak vagy egy varázsterem ajtajának tekinti-e, ahol valóban a jövőt alkothatja meg a jövő szakembereinek inspirálásával. Amellett érvel, hogy ha a probléma részesei vagyunk, akkor a megoldói is lehetünk:
Duda Ernő: Mit és hogyan kellene tanulniuk a diákoknak?
"Diákjaink úgy sétálnak ki egy érettségivel, hogy fogalmuk sincs milyen következményei lehetnek annak, hogyha ő felvesz egy devizahitelt" – mondta Duda Ernő, üzletember a Szegedi Tudományegyetem docense, aki jelenleg a legtöbbször szerepelt TEDx-előadó Magyarországon. Előadásában az oktatási rendszerekről, élménypedagógiáról és a gyakorlati, illetve lexikális tudásról beszél:
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
