Így lehetsz kreatív, médiatudatos, a csábítás mestere és vethetsz véget a halogatásnak – ezeket a TED-előadásokat mindenkinek érdemes megnéznie
A TED Talk-ok olyan videók, melyekben szakértők tartanak előadásokat az oktatásról, az üzleti életről, a tudományról, a technológiáról és a kreativitásról. Rengeteg ilyen előadás található meg az interneten, most ezekből hoztunk nektek egy gyűjtést kikapcsolódás, tanulás vagy szórakozás gyanánt.
Tornyos Kata
Vannak magyar és külföldi előadások is, mindkettőből válogattunk, de csak olyan videókat mutatunk, amikhez elérhető magyar felirat.
Tim Urban: Inside the mind of a master procrastinator (Egy mesteri halógató elméjében)
Bár itt a nyári szünet, így talán, ha diákok vagytok, akkor most kevesebb a halogatni való, de azért biztos mindenkinek ismerős az a helyzet, amikor rengeteg az elintéznivaló, mégis azt mondjátok, hogy majd ráér holnap hozzákezdeni. Tim Urban, a Wait But Why weboldal alapítója is erről beszélt:
Ethan Hawke: Give yourself permission to be creative (Engedd meg magadnak, hogy kreatív legyél)
A színész a kreatívitásról, az élet értelméről és a szerelemről beszél. Nem a legkönnyedebb témák, de Hawke kifejezetten inspirálóan beszél az élet nagy kérdéseiről. Nem a megszokott környezetben, közönség előtt fejti ki a témát, de érdmes megnézni:
Raj Persaud: The psychology of seduction (A csábítás pszichológiája)
Amikor a kiadók először felhívtak, hogy felkérjenek a csábításról szóló első könyvem megírására, izgalmamban felhívtam a feleségem. Azt mondtam, hogy édesem, a kiadók épp most hívtak és megbíztak, hogy a következő kiadandó könyvemet arról írjam, hogyan kell csábítani? Határozott csend volt a vonalban, majd a feleségem megkérdezte: Jó, de miért éppen téged? – így kezdte a csábításról szóló előadását Raj Persaud, pszichiáter. Beszélt arról, hogy mi az a csábítás, mik a szakaszai és még Casanovára is kitért:
Polyák Gábor: Demokratizálhatók a tények?
"Ki az, aki osztott már meg álhírt?" – teszi fel a kérdést Polyák Gábor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék vezetője az előadásának kezdetén, melyen a tudatos médiafogyasztásról, hitelességről, közösségi médiáról és a véleménybuborákokról beszél:
Joós Andrea: A tanári pálya márpedig menő
Joós Andrea, biológiatanár és tudománykommunikációs tréner nyolc évvel előtti előadásában bemutatja, miként dönthet egy pedagógus arról, hogy a tanterem ajtaját börtönajtónak vagy egy varázsterem ajtajának tekinti-e, ahol valóban a jövőt alkothatja meg a jövő szakembereinek inspirálásával. Amellett érvel, hogy ha a probléma részesei vagyunk, akkor a megoldói is lehetünk:
Duda Ernő: Mit és hogyan kellene tanulniuk a diákoknak?
"Diákjaink úgy sétálnak ki egy érettségivel, hogy fogalmuk sincs milyen következményei lehetnek annak, hogyha ő felvesz egy devizahitelt" – mondta Duda Ernő, üzletember a Szegedi Tudományegyetem docense, aki jelenleg a legtöbbször szerepelt TEDx-előadó Magyarországon. Előadásában az oktatási rendszerekről, élménypedagógiáról és a gyakorlati, illetve lexikális tudásról beszél:
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
