Nyolcszáz darab, több mint 300 ezer éves őskori kőeszközre bukkantak egy Kent megyei ásatáson Nagy-Britanniában, a leletek között az országban eddig felfedezett legnagyobb ősi eszközök kerülhettek felszínre.
A University College London (UCL) egyetem kutatói a Medway folyó völgye feletti domboldalon végzett ásatáson jégkorszakbeli üledékben bukkantak rá a több száz kőszerszámra – olvashtó az MTI-n.
A leletek között szerepel két darab, lábfej nagyságú, kovakőből készült penge is, melyeket vélhetően fejszeként használtak. Ezek két szimmetrikus, élesre pattintott oldala hosszú élbe találkozik, s meglehetősen súlyosak, a régészek szerint így leginkább állatok feldolgozására voltak alkalmasak.
A leleteket általában akkor nevezik "óriásinak", ha meghaladják a 22 centimétert, a mostani leletek között pedig két ilyen is van. Ezek közül a nagyobbik 29 és fél centiméteres, amely a leghosszabb ősi eszköz, amelyet Nagy-Britanniában találtak – mondta Letty Ingrey, a UCL Régészeti Intézetének vezető archeológusa.
"Ezek a kézi fejszék olyan hatalmasak, hogy nehéz elképzelni, miként tudták könnyedén használni" - mondta a régész, hozzátéve: az is lehet, hogy ezeknek a tárgyaknak inkább szimbolikus, az erőt és ügyességet jelképező szerepe volt, mintsem praktikus rendeltetése.
A lelőhely a régészek feltételezése szerint Nagy-Britannia kora őskori időszakára utalnak vissza, amikor a neandervölgyi emberek megjelentek, és vélhetően más, a térségben élő embercsoportokkal is osztoztak a területen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
