Akár már hat éves korukban dolgozniuk kell a gyerekeknek Libanonban

A libanoni családok alig tudják kielégíteni legalapvetőbb szükségleteiket annak ellenére, hogy drasztikusan csökkentették kiadásaikat – derül ki egy friss UNICEF felmérésből.

  • Tornyos Kata

Egyre több családnak kell munkába küldenie gyermekeit a Közel-keleti országbán– akár már a hatéveseket is –, hogy túléljék az országot sújtó társadalmi-gazdasági válságot – olvasható a Miragenews.com-on.

A UNICEF felmérésének eredményei drámai képet festenek a helyzetről, mivel a válság immár negyedik éve eszkalálódik, és pusztító következményekkel jár a gyerekekre nézve. Ebből kiderül, hogy a háztartások 15 százalékában teljesen kiléptek az oktatásból a gyerekek és 52 százalékukban csökkentették a tanulásra fordított összeget.

10-ből több mint 1 családban kényszerültek arra a szülők, hogy gyermeküket munkába küldjék, és ez a szám a szíriai gyermekek körében több mint 4 családból 1-re nőtt.

A kétségbeesett intézkedések ellenére sok család nem engedheti meg magának a szükséges mennyiségű és változatos élelmiszereket, és nem tudja megfizetni az egészségügyi ellátás költségeit sem. A családok harmada lényegesen kevesebb pénzt tud saját egészségükre fordítani, ötből két háztartásnak a saját tárgyaikat is ki kellett árusítaniuk.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.