Napi tudomány: Napvitorlással tennék karbonsemlegessé a tengerjáró hajózást

Újra feltalálták a vitorlázást? Nem egészen, bár szélenergiát is használnak, de emellett napenergiával is töltenék út közben a hajó akkuját, és természetesen a mesterséges intelligencia is előkerül.

  • Tarnay Kristóf

A tengerjáró hajók az egyik legszennyezőbb utazási módnak számítanak a felhasznált rengeteg üzemanyag és megtermelt hulladék miatt. Ezen változtatna egy norvég cég, ahol bár az ország gazdasága nincs olyannyira ráutalva erre a közlekedési formára, mint néhol, az útvonalak környékén élők azért számolnak a hajózókkal. A Hurtigruten szerint a Sea Zero nevű hajója lehet a világ legjobb energiahatékonyságú tengerjárója.

A The Next Web cikke alapján 12 tengeri partnerével közös projektben készülő jármű a tervek szerint megújuló energiával tölti majd 60 wattos akkumulátorait, amit szél- és napenergiával egészítenek ki a behúzható napelemes vitorlák, amelyekkel hajózás közben is tölthető az akku. Az ötven méterre kitolható vitorlák egyrészt természetesen a szélenergiát hasznosító 750 négyzetméteres felülettel bírnak, emellett 1500 négyzetméteres fotovoltaikus panelekkel is rendelkeznek.

A cég szerint járműve másban is első lenne, például mesterséges intelligenciával (MI) segített irányítást használnának, ahhoz hasonlóan, mint a repülőgépeknél. A beharangozott hajóval 2030-ban szeretnének vízre szállni. A 135 méteres, áramvonalas kialakítású hajó kivitelezése ezért 2027-ig meg kell történjen. A kutatásokban jelenleg az akkugyártásra, a meghajtási módokra, a hajótest tervezésére és általában a fenntartható építési módszerekre koncentrálnak.

De a karbonlábnyomot nem csak a működés, az utasok oldaláról is leszorítanák. A hajó 99 fős legénységével 270 kabinban kiszolgált ötszáz utas energiafelhasználását egy interaktív appon keresztül csökkentenék, és az energiafaló fedélzeti szállodai szolgáltatások helyére is energiatakarékos alternatívákat keresnek. Egyelőre a világon utazó hajók mindössze 0,1 százaléka karbonsemleges, egy tengerjáró szénlábnyoma 12 ezer autóénak felel meg, szóval bőven van hová fejlődni fenntarthatóság terén.

(Kiemelt kép: VARD Design / Hurtigruten)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.