Újra feltalálták a vitorlázást? Nem egészen, bár szélenergiát is használnak, de emellett napenergiával is töltenék út közben a hajó akkuját, és természetesen a mesterséges intelligencia is előkerül.
A tengerjáró hajók az egyik legszennyezőbb utazási módnak számítanak a felhasznált rengeteg üzemanyag és megtermelt hulladék miatt. Ezen változtatna egy norvég cég, ahol bár az ország gazdasága nincs olyannyira ráutalva erre a közlekedési formára, mint néhol, az útvonalak környékén élők azért számolnak a hajózókkal. A Hurtigruten szerint a Sea Zero nevű hajója lehet a világ legjobb energiahatékonyságú tengerjárója.
A The Next Web cikke alapján 12 tengeri partnerével közös projektben készülő jármű a tervek szerint megújuló energiával tölti majd 60 wattos akkumulátorait, amit szél- és napenergiával egészítenek ki a behúzható napelemes vitorlák, amelyekkel hajózás közben is tölthető az akku. Az ötven méterre kitolható vitorlák egyrészt természetesen a szélenergiát hasznosító 750 négyzetméteres felülettel bírnak, emellett 1500 négyzetméteres fotovoltaikus panelekkel is rendelkeznek.
A cég szerint járműve másban is első lenne, például mesterséges intelligenciával (MI) segített irányítást használnának, ahhoz hasonlóan, mint a repülőgépeknél. A beharangozott hajóval 2030-ban szeretnének vízre szállni. A 135 méteres, áramvonalas kialakítású hajó kivitelezése ezért 2027-ig meg kell történjen. A kutatásokban jelenleg az akkugyártásra, a meghajtási módokra, a hajótest tervezésére és általában a fenntartható építési módszerekre koncentrálnak.
De a karbonlábnyomot nem csak a működés, az utasok oldaláról is leszorítanák. A hajó 99 fős legénységével 270 kabinban kiszolgált ötszáz utas energiafelhasználását egy interaktív appon keresztül csökkentenék, és az energiafaló fedélzeti szállodai szolgáltatások helyére is energiatakarékos alternatívákat keresnek. Egyelőre a világon utazó hajók mindössze 0,1 százaléka karbonsemleges, egy tengerjáró szénlábnyoma 12 ezer autóénak felel meg, szóval bőven van hová fejlődni fenntarthatóság terén.
(Kiemelt kép: VARD Design / Hurtigruten)
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
