Újra feltalálták a vitorlázást? Nem egészen, bár szélenergiát is használnak, de emellett napenergiával is töltenék út közben a hajó akkuját, és természetesen a mesterséges intelligencia is előkerül.
A tengerjáró hajók az egyik legszennyezőbb utazási módnak számítanak a felhasznált rengeteg üzemanyag és megtermelt hulladék miatt. Ezen változtatna egy norvég cég, ahol bár az ország gazdasága nincs olyannyira ráutalva erre a közlekedési formára, mint néhol, az útvonalak környékén élők azért számolnak a hajózókkal. A Hurtigruten szerint a Sea Zero nevű hajója lehet a világ legjobb energiahatékonyságú tengerjárója.
A The Next Web cikke alapján 12 tengeri partnerével közös projektben készülő jármű a tervek szerint megújuló energiával tölti majd 60 wattos akkumulátorait, amit szél- és napenergiával egészítenek ki a behúzható napelemes vitorlák, amelyekkel hajózás közben is tölthető az akku. Az ötven méterre kitolható vitorlák egyrészt természetesen a szélenergiát hasznosító 750 négyzetméteres felülettel bírnak, emellett 1500 négyzetméteres fotovoltaikus panelekkel is rendelkeznek.
A cég szerint járműve másban is első lenne, például mesterséges intelligenciával (MI) segített irányítást használnának, ahhoz hasonlóan, mint a repülőgépeknél. A beharangozott hajóval 2030-ban szeretnének vízre szállni. A 135 méteres, áramvonalas kialakítású hajó kivitelezése ezért 2027-ig meg kell történjen. A kutatásokban jelenleg az akkugyártásra, a meghajtási módokra, a hajótest tervezésére és általában a fenntartható építési módszerekre koncentrálnak.
De a karbonlábnyomot nem csak a működés, az utasok oldaláról is leszorítanák. A hajó 99 fős legénységével 270 kabinban kiszolgált ötszáz utas energiafelhasználását egy interaktív appon keresztül csökkentenék, és az energiafaló fedélzeti szállodai szolgáltatások helyére is energiatakarékos alternatívákat keresnek. Egyelőre a világon utazó hajók mindössze 0,1 százaléka karbonsemleges, egy tengerjáró szénlábnyoma 12 ezer autóénak felel meg, szóval bőven van hová fejlődni fenntarthatóság terén.
(Kiemelt kép: VARD Design / Hurtigruten)
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
