Újra feltalálták a vitorlázást? Nem egészen, bár szélenergiát is használnak, de emellett napenergiával is töltenék út közben a hajó akkuját, és természetesen a mesterséges intelligencia is előkerül.
A tengerjáró hajók az egyik legszennyezőbb utazási módnak számítanak a felhasznált rengeteg üzemanyag és megtermelt hulladék miatt. Ezen változtatna egy norvég cég, ahol bár az ország gazdasága nincs olyannyira ráutalva erre a közlekedési formára, mint néhol, az útvonalak környékén élők azért számolnak a hajózókkal. A Hurtigruten szerint a Sea Zero nevű hajója lehet a világ legjobb energiahatékonyságú tengerjárója.
A The Next Web cikke alapján 12 tengeri partnerével közös projektben készülő jármű a tervek szerint megújuló energiával tölti majd 60 wattos akkumulátorait, amit szél- és napenergiával egészítenek ki a behúzható napelemes vitorlák, amelyekkel hajózás közben is tölthető az akku. Az ötven méterre kitolható vitorlák egyrészt természetesen a szélenergiát hasznosító 750 négyzetméteres felülettel bírnak, emellett 1500 négyzetméteres fotovoltaikus panelekkel is rendelkeznek.
A cég szerint járműve másban is első lenne, például mesterséges intelligenciával (MI) segített irányítást használnának, ahhoz hasonlóan, mint a repülőgépeknél. A beharangozott hajóval 2030-ban szeretnének vízre szállni. A 135 méteres, áramvonalas kialakítású hajó kivitelezése ezért 2027-ig meg kell történjen. A kutatásokban jelenleg az akkugyártásra, a meghajtási módokra, a hajótest tervezésére és általában a fenntartható építési módszerekre koncentrálnak.
De a karbonlábnyomot nem csak a működés, az utasok oldaláról is leszorítanák. A hajó 99 fős legénységével 270 kabinban kiszolgált ötszáz utas energiafelhasználását egy interaktív appon keresztül csökkentenék, és az energiafaló fedélzeti szállodai szolgáltatások helyére is energiatakarékos alternatívákat keresnek. Egyelőre a világon utazó hajók mindössze 0,1 százaléka karbonsemleges, egy tengerjáró szénlábnyoma 12 ezer autóénak felel meg, szóval bőven van hová fejlődni fenntarthatóság terén.
(Kiemelt kép: VARD Design / Hurtigruten)
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
