Holland diákok állítják: megtervezték a leghatékonyabb hidrogénhajtású autót

A tervek szerint a kocsi kétezer kilométernél is többet futhat egy kilónyi üzemanyaggal, erre szüksége is lesz, mert a tervezői megdöntenének vele egy tavalyi rekordot.

  • Tarnay Kristóf

A világ leghatékonyabb hidrogénmeghajtású autóját készítették el – ezt állítja a holland Delfti Műszaki Egyetem Eco-Runner nevű diákcsapata. Az ERXIII nevű járművet úgy tervezték, hogy 1 kilogramm hidrogén üzemeanyaggal 2 ezer kilométernél is többet meg tudjon tenni, írja a The Next Web. Ez egy Amszterdam-Kijev-távolság – érzékelteti a lap.

Hogy ez valóban így lesz-e, azt a Shell júniusi, franciaországi Eco-Marathonján fogják letesztelni, ahol más európai diákcsapatokkal versenyeznek, hogy megdöntsék az eddigi leghosszabb hidrogénnel tankolás nélkül megtett távolság rekordját. Ehhez szükség is lesz a 2 ezer kilométer feletti távra, a rekord ugyanis egészen pontosan 2056 kilométer, amelyet egy metanol üzemanyagcellás meghajtású Renault Zoéval tettek meg 2022-ben.

A nyolcvankilós szénszálas járművet a lehető leginkább aerodinamikusra tervezték, állandó 45 kilométer per órás sebességgel ezt a távot három napon belül meg tudná tenni. Julian de Kler, a csapat vezetője arról beszélt: a hatékonyságra és a megbízhatóságra összpontosítottak idei projektjük során.

Nem ez az első hidrogénhajtású jármű ugyanis, amelyet az elmúlt években összeraktak. Mint mondta, a tavalyi változatuk már bizonyított hatékonyság terén, most a megbízhatóságot fejlesztették a rekordkísérletre készülve. Míg a hagyományos autókról való átállás során a legnagyobb figyelmet az elektromos járművek kapják, a csapat ugyanis úgy látja, a hidrogénes autóknak is helyük van a pályán. Eliane van Boxtel műveleti vezetőjük ugyanis úgy látja, az áramhálózatok kapacitásai miatt a villamosítás csupán az egyik része a kérdés megoldásának.

(Kiemelt kép: Eco-Runner Team Delft, YouTube)

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.