Az Egyesült Államok hivatalosan is kérte újrafelvételét az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetébe (UNESCO), amelyből Donald Trump elnöksége alatt lépett ki.
Az Egyesült Államok ismételt felvételéhez a többi állam többségi támogatása szükséges. A szavazás júliusban várható – olvasható az MTI-n.
Az Egyesült Államok 2017 októberében, Donald Trump elnöksége idején jelentette be, hogy kilép az UNESCO-ból, bírálva a szervezet "tartósan Izrael-ellenes elfogultságát". A távozás, Izrael kilépésével együtt, 2018 decemberében lépett hatályba. 1984-ben, Ronald Reagan elnöksége idején egyszer már kilépett az UNESCO-ból, arra hivatkozva, hogy a szervezetnek nincs haszna az ország számára, majd 2003 októberében ismét csatlakozott a szervezethez.
Tavaly márciusban azonban Antony Blinken külügyminiszter úgy vélte, hogy az amerikai távollét lehetővé tette, hogy Kína nagyobb befolyást gyakoroljon a mesterséges intelligencia szabályaira, mint az Egyesült Államok, amikor az UNESCO 2021-ben ajánlást készített a mesterséges intelligencia etikájáról, ezért döntöttek a visszacsatlakozás mellett.
Amikor 2011-ben Palesztinát felvették az UNESCO-ba, az Egyesült Államok Barack Obama elnöksége alatt leállította a szervezet minden támogatását, így az a költségvetésének 22 százalékát elveszítette. Az USA 2011 és 2018 között keletkezett adóssága az UNESCO-nak jelenleg 619 millió dollár, ami több, mint a szervezet 534 millió dollárra becsült éves költségvetése. Az Egyesült Államok közölte, hogy a kormányzat 150 millió dollár folyósítását kérte az amerikai kongresszustól a 2024-es pénzügyi évre, és a következő években ugyanekkora összeget kell folyósítani, amíg az amerikaiak hátralékaikat nem rendezik.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
