Az Egyesült Államok hivatalosan is kérte újrafelvételét a UNESCO-ba

Az Egyesült Államok hivatalosan is kérte újrafelvételét az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetébe (UNESCO), amelyből Donald Trump elnöksége alatt lépett ki.

  • Tornyos Kata

Az Egyesült Államok ismételt felvételéhez a többi állam többségi támogatása szükséges. A szavazás júliusban várható – olvasható az MTI-n.

Az Egyesült Államok 2017 októberében, Donald Trump elnöksége idején jelentette be, hogy kilép az UNESCO-ból, bírálva a szervezet "tartósan Izrael-ellenes elfogultságát". A távozás, Izrael kilépésével együtt, 2018 decemberében lépett hatályba. 1984-ben, Ronald Reagan elnöksége idején egyszer már kilépett az UNESCO-ból, arra hivatkozva, hogy a szervezetnek nincs haszna az ország számára, majd 2003 októberében ismét csatlakozott a szervezethez.

Tavaly márciusban azonban Antony Blinken külügyminiszter úgy vélte, hogy az amerikai távollét lehetővé tette, hogy Kína nagyobb befolyást gyakoroljon a mesterséges intelligencia szabályaira, mint az Egyesült Államok, amikor az UNESCO 2021-ben ajánlást készített a mesterséges intelligencia etikájáról, ezért döntöttek a visszacsatlakozás mellett.

Amikor 2011-ben Palesztinát felvették az UNESCO-ba, az Egyesült Államok Barack Obama elnöksége alatt leállította a szervezet minden támogatását, így az a költségvetésének 22 százalékát elveszítette. Az USA 2011 és 2018 között keletkezett adóssága az UNESCO-nak jelenleg 619 millió dollár, ami több, mint a szervezet 534 millió dollárra becsült éves költségvetése. Az Egyesült Államok közölte, hogy a kormányzat 150 millió dollár folyósítását kérte az amerikai kongresszustól a 2024-es pénzügyi évre, és a következő években ugyanekkora összeget kell folyósítani, amíg az amerikaiak hátralékaikat nem rendezik.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.