Ez viszont nem azt jelenti, hogy nem folytatja a klímaváltozás elleni harcot.
Elballagott Greta Thunberg, utoljára sztrájkolt iskolásként a klímaváltozás ellen - vette észre péntek délután a 444.hu.
A klímaaktivista 2018-ban kezdett bele az immáron 251. hete tartó a "Skolstrejk för Klimatet", vagyis iskolasztrájk a klímáért nevű akciójába, melynek során minden pénteken a svéd parlament előtt tüntetett, kezdetben egyedül, majd a diáktársaival. A diákok végül egy világszintű mozgalomhoz nyújtottak inspirációt, hiszen Fridays for Future néven 2019-ben már a világ 180 országából több millió iskolás vett részt a klímasztrájkban, Greta Thunberg pedig politikusok előtt is rendszeresen felszólal a klímavédelem ügyében, de több könyve is született a témában.
Bár a diáklány pénteken befejezte az iskolát, így a diákaktivista pályafutását is, a közösségi oldalán azt írja, továbbra is folytatja majd az akciókat a klímaváltozás ellen.
School strike week 251. Today, I graduate from school, which means I’ll no longer be able to school strike for the climate. This is then the last school strike for me, so I guess I have to write something on this day.
Thread������ pic.twitter.com/KX8hHFDyNG— Greta Thunberg (@GretaThunberg) June 9, 2023
Ahhoz, hogy mindent megváltoztassunk, mindenkire szükségünk van
- teszi hozzá a 20 éves lány, aki az utolsó középiskolai napján is a svéd parlament előtt sztrájkolt.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
