Elballagott Greta Thunberg, utoljára vett részt iskolasztrájkon

Ez viszont nem azt jelenti, hogy nem folytatja a klímaváltozás elleni harcot.

  • Székács Linda

Elballagott Greta Thunberg, utoljára sztrájkolt iskolásként a klímaváltozás ellen - vette észre péntek délután a 444.hu.

A klímaaktivista 2018-ban kezdett bele az immáron 251. hete tartó a "Skolstrejk för Klimatet", vagyis iskolasztrájk a klímáért nevű akciójába, melynek során minden pénteken a svéd parlament előtt tüntetett, kezdetben egyedül, majd a diáktársaival. A diákok végül egy világszintű mozgalomhoz nyújtottak inspirációt, hiszen Fridays for Future néven 2019-ben már a világ 180 országából több millió iskolás vett részt a klímasztrájkban, Greta Thunberg pedig politikusok előtt is rendszeresen felszólal a klímavédelem ügyében, de több könyve is született a témában.

Bár a diáklány pénteken befejezte az iskolát, így a diákaktivista pályafutását is, a közösségi oldalán azt írja, továbbra is folytatja majd az akciókat a klímaváltozás ellen.

Még mindig itt vagyunk, és nem is megyünk sehova innen. Sok minden változott azóta, hogy elkezdtük, de még nagyon hosszú út áll előttünk"- írja a Twitteren. Thunberg úgy látja, a világ még mindig rossz irányba halad, a hatalom feláldozza a bolygót a kapzsiság, a profit és a gazdasági növekedés érdekében, miközben kritikusan haladunk egy olyan ökológiai fordulópont felé, ahonnan elkerülhetetlen lesz a klímakatasztrófa.

Ahhoz, hogy mindent megváltoztassunk, mindenkire szükségünk van

- teszi hozzá a 20 éves lány, aki az utolsó középiskolai napján is a svéd parlament előtt sztrájkolt.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.