Egy nemzetközi tudóscsoport három történelmi hajóroncsot fedezett fel egy víz alatti régészeti expedíció során tavaly a Földközi-tengeren.
Húsz tudós Algériából, Horvátországból, Egyiptomból, Franciaországból, Olaszországból, Marokkóból, Spanyolországból és Tunéziából indult útnak az Alfred Merlin nevű francia kutatóhajón augusztus és szeptember között – írta meg a CNN. A kutatók távvezérelt víz alatti járművek, úgynevezett ROV-k segítségével fedezték fel a tunéziai Skerki- partot és az olaszországi szicíliai csatornát.
A Földközi-tengeren egy sűrűn járt útvonal mentén található a Szicíliai-szorosban található Skerki-part az egyik legbecsapósabb tengeri terület. Sekély vizében sziklás tengerfenék található, amelyek egy része kevesebb, mint 1 méter mélyen van a víz felszíne alatt.
A Skerki-part veszélyes tulajdonságai több mint 3000 éve folyamatosan hajóbaleseteket okoztak, elsüllyesztve az ősi kereskedelmi hajókat, illetve a második világháború alatti csatahajókat. A terület azért érdekes a kutatók számára, mert az útvonal érintkezési pontként szolgált több, a Földközi-tengeren áthaladó kultúra között.A Hilarion nevű ROV leereszkedett a Skerki-part legveszélyesebb Keith Reef nevű zónáján, hogy elvégezze az óceánfenék első részletes tanulmányozását. A tunéziai kontinentális talapzat alján három hajó pihent, ezek korábban mind ismeretlenek voltak a kutatók számára.
A hajóroncsok közül kettő valószínűleg a 19. század végéről vagy a 20. század elejéről származott, az egyik egy „nagy motoros fémroncs”, rakománynyomok nélkül. A roncsnál a kutatók megállapították, hogy a mentőcsónakok leeresztésére használt daruk kifelé néztek, ami azt jelenti, hogy a legénység bármelyik tagja elhagyhatta a hajót. A második hajó valószínűleg egy fából készült halászhajó volt. A harmadik hajóroncs valószínűleg egy kereskedelmi hajó volt, amely a Krisztus előtti első és második század között hajózott. A ROV olyan tárgyakat is felfedezett, amelyek amforáknak vagy magas, kétnyeles, keskeny nyakú üvegeknek tűntek, amelyeket a görögök és a rómaiak használtak, valószínűleg bor tárolására.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
