Három történelmi hajóroncsot tártak fel a Földközi-tengeren

Egy nemzetközi tudóscsoport három történelmi hajóroncsot fedezett fel egy víz alatti régészeti expedíció során tavaly a Földközi-tengeren.

  • Tornyos Kata

Húsz tudós Algériából, Horvátországból, Egyiptomból, Franciaországból, Olaszországból, Marokkóból, Spanyolországból és Tunéziából indult útnak az Alfred Merlin nevű francia kutatóhajón augusztus és szeptember között – írta meg a CNN. A kutatók távvezérelt víz alatti járművek, úgynevezett ROV-k segítségével fedezték fel a tunéziai Skerki- partot és az olaszországi szicíliai csatornát.

A Földközi-tengeren egy sűrűn járt útvonal mentén található a Szicíliai-szorosban található Skerki-part az egyik legbecsapósabb tengeri terület. Sekély vizében sziklás tengerfenék található, amelyek egy része kevesebb, mint 1 méter mélyen van a víz felszíne alatt.

A Skerki-part veszélyes tulajdonságai több mint 3000 éve folyamatosan hajóbaleseteket okoztak, elsüllyesztve az ősi kereskedelmi hajókat, illetve a második világháború alatti csatahajókat. A terület azért érdekes a kutatók számára, mert az útvonal érintkezési pontként szolgált több, a Földközi-tengeren áthaladó kultúra között.

A Hilarion nevű ROV leereszkedett a Skerki-part legveszélyesebb Keith Reef nevű zónáján, hogy elvégezze az óceánfenék első részletes tanulmányozását. A tunéziai kontinentális talapzat alján három hajó pihent, ezek korábban mind ismeretlenek voltak a kutatók számára.

A hajóroncsok közül kettő valószínűleg a 19. század végéről vagy a 20. század elejéről származott, az egyik egy „nagy motoros fémroncs”, rakománynyomok nélkül. A roncsnál a kutatók megállapították, hogy a mentőcsónakok leeresztésére használt daruk kifelé néztek, ami azt jelenti, hogy a legénység bármelyik tagja elhagyhatta a hajót. A második hajó valószínűleg egy fából készült halászhajó volt. A harmadik hajóroncs valószínűleg egy kereskedelmi hajó volt, amely a Krisztus előtti első és második század között hajózott. A ROV olyan tárgyakat is felfedezett, amelyek amforáknak vagy magas, kétnyeles, keskeny nyakú üvegeknek tűntek, amelyeket a görögök és a rómaiak használtak, valószínűleg bor tárolására.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.