Napi bizarr: így eszik gyümölcsöt egy csiga extrém közelről

Gondolkoztatok már azon, hogyan nézhet ki elképesztően közelről egy csiga miközben egy darab epret rágcsál? Lehet, hogy nem, de mi azért most megmutatjuk.

  • Tornyos Kata

A csigák köztudottan lassúak, kiváló ökoszisztéma-mérnökök, és invazív és pusztító kártevők számos kertben és farmon. Étkezési módszerük is figyelemreméltó tud lenni, ha igazán közelről nézzük őket.

Ha sikerült felcsigáznunk (elnézést), akkor most az Another Perspective videójában megnézhetitek, ahogy a kisállat felfalja az epret:

A csigák jellemzően mindenevők, de étrendjük főleg dísznövények, virágok, gyomok, zöldségek és természetesen gyümölcsök fogyasztásából tevődik össze. A csigák és közeli rokonaik, a meztelen csigák az állkapcsukkal és egy hajlékony mikroszkopikus fogsorral, úgynevezett radulával/reszelőnyelvvel esznek. A reszelésnek nevezett folyamat során radulák ezrei kaparják fel az ételrészecskéket, majd állkapcsukkal vágják le a nagyobb ételdarabokat, például a leveleket.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.