Elkaszál egy funkciót a YouTube, mutatjuk, mi lesz helyette

Lényegében a Snapchatről lopott formátum helyét átveszi a TikTok utánzata, de hát szokták mondani, hogy a régóta meglévő versenytársakat egyre nehezebb megkülönböztetni egymástól.

  • Tarnay Kristóf

Megszűnik néhány héten belül a YouTube Stories, vagyis Történetek funkciója, idézi a TechCrunch cikkét a hvg.hu. A Snapchatről a Facebook és az Instagram mellett a legnagyobb videómegosztóra is átemelt, 24 óra után eltűnő függőleges tartalommegosztási rendszert azért engedik el, mert a helyére egy már létező függőleges videómegosztást, a Shorts-ot emelik.

Ami pedig lényegében a TikTok utánzata, azaz rövid, függőlegesen tovább görgethető tartalmakat takar. Érdemes hozzátenni, hogy a kínai hátterű rövid videós platform felületét elképesztő mértékben kezdték el másolni alkalmazásfejlesztők. A „tiktokosítás” nem csak a Spotify-t érte el, de az Egyesült Államokban még az Amazon, ami alapvetően egy webshop, nem tartalomszolgáltató, is előállt egy „inspirációs hírfolyammal”.

Az eltűnő YouTube sztorik így néznek ki
YouTube

A 2018-ban elindított, csak mobilon elérhető YouTube Történetek június 26-án tűnik el az alkalmazásból. A Shorts, ami felé most terelni akarja a YouTube a felhasználókat, több területen is különbözik. Egyrészt nem tűnnek el egy nap alatt a tartalmai, másrészt – még ha különösen is festenek az álló képkivágások miatt – nem csak mobilon, de számítógépen vagy akár tévén is megnézhetők.

Számos hazai YouTube-csatorna is igyekszik azzal népszerűsíteni a videóit, hogy abból párszor úgy fél percnyi jól sikerült részletet kivágva készít belőle néhány ilyen rövid tartalmat, ami után az alkotók azt remélik, többen megnézik a teljes videót is. Kérdéses ugyanis, hogy a kizárólag az impulzusszerűen pörgetett – és főleg a TikTokon olykor nagyon random felkapott – rövid videókra mennyire tud hosszabb távon építeni egy online tartalomkészítő.

(Kiemelt képünk illusztráció.)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.