Napi tudomány: elkészítették a világ első 3D nyomtatott halfiléjét
Egy 3D nyomtatóból most először szolgáltak fel valódi, termesztett halfilét, hogy ezzel igyekezzenek meghaladni az évezredekkel ezelőtti húsfogyasztási szokásokat.
Tornyos Kata
„Ezen az első kóstolón egy olyan termesztett terméket mutattunk be, amely pontosan olyan pelyhes, olyam ízű és úgy olvad el a szájban, mint egy hal”
– mondja Mihir Pershad, az Umami Meats társalapítója és vezérigazgatója, akik a Steakholder Foods, izraeli székhelyű startuppal közösen vettek részt a projektben.
A termesztett tenger gyümölcsei és hús valódi fehérjék, amelyeket laboratóriumban termesztenek őssejtek felhasználásával, tengeri halak vagy farmon nevelt haszonállatok helyett. A kialakulóban lévő, „vágóhíd nélküli" ipar célja, hogy elérje a hagyományos hús ízvilágát, de az állatok és a környezet számára okozott károk nélkül.
„Még mindig úgy eszünk és fogyasztunk húst, ahogyan évezredekkel ezelőtt tettük" – mondja a projekt egyik résztvevője a CNN-nek –, ezért úgy döntöttek, hogy új megközelítést alkalmaznak és megpróbálják megreformálni a hús előállításának módját – magyarázza a hírcsatorna portáljának.
A hetedikes lányok több mint 80 százaléka kapta meg tavaly a HPV elleni védőoltást, a fiúknál azonban még mindig kevesebben élnek a lehetőséggel. Pedig a korszerű oltási stratégia szerint a vakcina nemtől függetlenül ajánlott.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline#iskola#magyar#civilszervezetek
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.