A pécsi egyetem tanársegédje is a négy magyar űrhajósjelölt között van
Schlégl Ádám klinikai szakorvos a PTE KK Ortopédiai Klinikáján, de könnyen lehet, hogy néhány hónap múlva ő lesz a második magyar űrhajós.
Egy mérföldkőnek számító új projektről szóló megállapodás közelebb hozta az űrszemét tevőleges eltávolítását a megvalósuláshoz, írta meg a The Next Web. Egy svájci startup cég, a ClearSpace és a Arianespace nevű, rakétagyártó francia óriáscég szerződést kötött ugyanis a ClearSpace-1 nevű misszióra, melynek célja, hogy befogjon és leszedjen a pályájáról egy százkilósnál is nehezebb űrszemét-darabot.
Kezdésként a kukás űrhajót az Európai Űrügynökség (ESA) által kifejlesztett új Vega C hordozórakéta fogja napszinkron pályára állítani. Majd az üzembe helyezés és a tesztek után ráeresztik a megcélzott űrszemétre, melyet légköri visszatérítéssel ártalmatlanítanak. Ez az a folyamat, amikor például egy járművet úgy hoznak vissza a Földre, hogy az ne égjen el a légkörben. Vagyis a cél, hogy a „magunk után hagyott” szemetet visszahozzuk az űrből. Mindez 2026 második felében valósulhat meg és valahogy így kell elképzelni:
Az ESA oldalán az olvasható: egészen pontosan egy már nem használt rakétarészt, a Vega egyik adapterének 112 kilogrammos felső részét „szednék össze”, melyet tíz éve lőttek ki az űrbe. Mindehhez pedig egy, az ESA által fejlesztett robotkar-technológiát fognak felhasználni. Egyébként maga a projekt is az ESA tervei alapján jött létre, amit kivitelezőként vesznek meg a svájci startuptól.
Ez az első ilyen jellegű, az űrszemét eltávolítására irányuló misszió. Amire szükség is van, lévén: 34 ezernél is több, 10 centinél nagyobb űrszemét kering az űrben jelenleg, emellett mintegy 6500 működő műhold. Ez utóbbiak száma az évtized végére a 27 ezret is meghaladhatja a várakozások szerint.
Az ESA korábbi vezérigazgatója, Jan Wörner még 2019-ben úgy igyekezett érzékeltetni tervezés alatt álló projekt súlyát, hogy képzeljük el, milyen veszélyes lenne vitorlázás, ha a történelem során eltűnt összes hajó roncsai mind ott lebegnének a víz felszínén. Mint fogalmazott, az űrben ugyanis ez a helyzet, ami nem maradhat így. A lap emellett azt is megjegyzi, hogy mindez jelzi azt is, hogy Európának egyre komolyabb szándékai vannak az űrkutatás területén. Főleg, hogy a múlt hónapban derült ki, hogy kontinensünk először előzte meg az Egyesült Államokat az űrtechnológiai magánbefektetések összegében.
(Kiemelt képünk illusztráció, Miguel Soares 3D-grafikája, forrás: Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0.)
