Egy európai projekt visszahozna egy több, mint százkilós rakétarészt egy robotkarral megfogva. Ez nem csak a tisztább űr felé vezet el, de kontinensünk egyre nagyobb űrbéli szerepét is jelzi.
Egy mérföldkőnek számító új projektről szóló megállapodás közelebb hozta az űrszemét tevőleges eltávolítását a megvalósuláshoz, írta meg a The Next Web. Egy svájci startup cég, a ClearSpace és a Arianespace nevű, rakétagyártó francia óriáscég szerződést kötött ugyanis a ClearSpace-1 nevű misszióra, melynek célja, hogy befogjon és leszedjen a pályájáról egy százkilósnál is nehezebb űrszemét-darabot.
Kezdésként a kukás űrhajót az Európai Űrügynökség (ESA) által kifejlesztett új Vega C hordozórakéta fogja napszinkron pályára állítani. Majd az üzembe helyezés és a tesztek után ráeresztik a megcélzott űrszemétre, melyet légköri visszatérítéssel ártalmatlanítanak. Ez az a folyamat, amikor például egy járművet úgy hoznak vissza a Földre, hogy az ne égjen el a légkörben. Vagyis a cél, hogy a „magunk után hagyott” szemetet visszahozzuk az űrből. Mindez 2026 második felében valósulhat meg és valahogy így kell elképzelni:
The ClearSpace apparatus will soon begin collecting debris in space.The ClearSpace-1 four-armed robotic satellite has received funding for the next phase of the program from ESA. #Space #ESA #ClearSpace pic.twitter.com/cQoxba8eEw
— Iryna Zybenok (@irynazybenok) April 28, 2023
Az ESA oldalán az olvasható: egészen pontosan egy már nem használt rakétarészt, a Vega egyik adapterének 112 kilogrammos felső részét „szednék össze”, melyet tíz éve lőttek ki az űrbe. Mindehhez pedig egy, az ESA által fejlesztett robotkar-technológiát fognak felhasználni. Egyébként maga a projekt is az ESA tervei alapján jött létre, amit kivitelezőként vesznek meg a svájci startuptól.
Ez az első ilyen jellegű, az űrszemét eltávolítására irányuló misszió. Amire szükség is van, lévén: 34 ezernél is több, 10 centinél nagyobb űrszemét kering az űrben jelenleg, emellett mintegy 6500 működő műhold. Ez utóbbiak száma az évtized végére a 27 ezret is meghaladhatja a várakozások szerint.
Az ESA korábbi vezérigazgatója, Jan Wörner még 2019-ben úgy igyekezett érzékeltetni tervezés alatt álló projekt súlyát, hogy képzeljük el, milyen veszélyes lenne vitorlázás, ha a történelem során eltűnt összes hajó roncsai mind ott lebegnének a víz felszínén. Mint fogalmazott, az űrben ugyanis ez a helyzet, ami nem maradhat így. A lap emellett azt is megjegyzi, hogy mindez jelzi azt is, hogy Európának egyre komolyabb szándékai vannak az űrkutatás területén. Főleg, hogy a múlt hónapban derült ki, hogy kontinensünk először előzte meg az Egyesült Államokat az űrtechnológiai magánbefektetések összegében.
(Kiemelt képünk illusztráció, Miguel Soares 3D-grafikája, forrás: Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0.)
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
