A megkérdezett fiatalok döntő többsége szerint sokkal nehezebb a helyzete, mint korábban a szüleiknek volt.
A 16-30 évesek 79 százaléka tart attól, hogy nem fogja tudni megvalósítani az álmait pénzügyi szempontból, ez derült ki az OTP Bank kutatásából. A felmérést 600 fős, reprezentatív mintán készítették tavaly november-decemberben. E szerint a megkérdezett fiatalok döntő többsége szerint sokkal nehezebb a helyzetük, mint korábban a szüleiknek volt. A többség nem is attól tart a legjobban, hogy nem lesz munkája, hanem hogy ott nem fog elég pénzt keresni a céljaihoz.
A legtöbben 30 éves koruk körül látják realitását egy önálló lakásnak, illetve annak, hogy felkészültek legyenek a gyerekvállalásra anyagi szempontból.
A kutatás szerint a fiatalok közt erősen jelen van a megtakarítás szükségességének a gondolata, ezt tízből nyolc válaszadó szerint minél hamarabb el kell kezdeni. A fiatalok több mint fele ténylegesen meg is takarít, jellemzően konkrét célokra. A 16-17 évesek 53 százaléka autóra, a 18-24 évesek több mint harmada lakásra vagy autóra gyűjt. 25-30 évesek 35 százaléka már baj esetére, váratlan helyzetekre tesz félre. Ebből a korosztályból minden harmadik fiatal lakásra gyűjt, amit a lakásfelújítás és az autó követ, közölte a bank.
(Kiemelt képünk: diákmunkás egy hipermarketben, fotó: Reviczky Zsolt.)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
