Átírhatják a KRESZ-t az elektromos rollerek miatt

A 25 kilométer/órás maximum sebességű rollereket biciklinek, az ennél gyorsabbakat segédmotoros kerékpárnak minősítenék. A tervezet már Lázár János közlekedési miniszter előtt van.

  • Eduline

Már a közlekedési minisztérium előtt van a 25 kilométer/órás végsebességű rollereket kerékpárnak, az ennél gyorsabbakat segédmotoros kerékpárnak minősítő KRESZ-módosítás tervezete - mondta a Magyar Nemzetnek Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkár.

A tervezet szerint az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályozás illeszkedni fog azokhoz, amit más uniós nagyvárosokban már korábban bevezettek; így tehát a 25 kilométer/órás maximum sebességű elektromos rollerekre a biciklikre kiszabott szabályozások vonatkoznának, például tehát az, hogy hol lehet velük közlekedni, míg az ennél gyorsabbalat segédmotoros kerékpárnak minősítenék, aminek használatához kötelező lenne a bukósisak.

A kategorizálásra legfőképp azért van szükség, mert ha az összes elektromos rollerre ugyanazok a szabályozások vonatkoznának, az tönkretenné a rollermegosztó cégeket, akiknek használói nem hordanak bukósisakot.

A módosítással kapcsolatban a végső döntést Lázár János építési és közlekedési miniszter fogja meghozni.

Az elektromos rollerek használatára a gyakori közlekedési balesetek miatt az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) is szigorú szabályozásokat vezetne be, többek között a használat korhatárát is 14-ről 16 éves korra emelnék.

Erről itt olvashattok bővebben:

 

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.