A 25 kilométer/órás maximum sebességű rollereket biciklinek, az ennél gyorsabbakat segédmotoros kerékpárnak minősítenék. A tervezet már Lázár János közlekedési miniszter előtt van.
Már a közlekedési minisztérium előtt van a 25 kilométer/órás végsebességű rollereket kerékpárnak, az ennél gyorsabbakat segédmotoros kerékpárnak minősítő KRESZ-módosítás tervezete - mondta a Magyar Nemzetnek Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkár.
A tervezet szerint az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályozás illeszkedni fog azokhoz, amit más uniós nagyvárosokban már korábban bevezettek; így tehát a 25 kilométer/órás maximum sebességű elektromos rollerekre a biciklikre kiszabott szabályozások vonatkoznának, például tehát az, hogy hol lehet velük közlekedni, míg az ennél gyorsabbalat segédmotoros kerékpárnak minősítenék, aminek használatához kötelező lenne a bukósisak.
A kategorizálásra legfőképp azért van szükség, mert ha az összes elektromos rollerre ugyanazok a szabályozások vonatkoznának, az tönkretenné a rollermegosztó cégeket, akiknek használói nem hordanak bukósisakot.
A módosítással kapcsolatban a végső döntést Lázár János építési és közlekedési miniszter fogja meghozni.
Az elektromos rollerek használatára a gyakori közlekedési balesetek miatt az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) is szigorú szabályozásokat vezetne be, többek között a használat korhatárát is 14-ről 16 éves korra emelnék.
Erről itt olvashattok bővebben:
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
