Hol és hogyan alszanak a bálnák? - erre a kérdésre keresett és talált is választ egy brit tudományos magazin.
Az IFLScience szerint mivel a bálnák nem halak, hanem emlős cetfélék, amik kopoltyú helyett a fejük tetején lévő lyukon keresztül, tüdővel lélegeznek, a legtöbb fajjal ellentétben nem önkéntelenül, hanem tudatosan szívják be minden lélegzetvételüket, ami az alvási szokásaikra is jelentősen kihat. Mivel mélyalvás közben a tudatos agyfunkciók leállnak, ez pedig a cetfélék halálát okozná, a legtöbb bálnafaj az evolúció során kifejlesztette az úgynevezett váltott agyféltekű alvást.
Ez azt jelenti, hogy míg az egyik agyféltekük álomba merül, a másik aktív marad, hogy a légzésért feleljen, mozgásban tartsa a testet és a nyitva maradó szem segítségével az állat elkerülje az esetleges ragadozókat. Egyes fajok, például az ámbráscet nem túl hosszú időre, de képesek azonban a mélyebb alvásra is. Ekkor a víz felszínéhez közel maradva, függőleges pozícióba helyezkedve merülnek álomba mindössze 10-15 percre, kutatások szerint ez idő alatt egyáltalán nem lélegeznek, a biztonságukról pedig a fajtársaik gondoskodnak, akik a pihenő egyeddel együtt csoportosan sodródnak a víz felszíne alatt.
Az ennél jóval több alvást igénylő bálnaborjak biztonságáról az anyjuk gondoskodik, aki maga után vonszolja a kicsinyét, bizonyos fajoknál azonban előfordul, hogy sem a borjú, sem az anyaállat nem pihen a születést követő egy hónapban, és egész idő alatt mozgásban vannak. Ez azzal függhet össze, hogy melegvérű élőlények lévén a kisebb súlyú, kevesebb testzsírral rendelkező újszülöttek mozgás hiányában kihűlnének és elpusztulnának a hosszabb pihenőidők alatt.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
