Itt vannak a legfontosabb részletek a vármegye- és országbérletekről, amelyeket a diákok 945-1890 forintért vehetnek meg

A helyköteles vonatokon például nem lehet majd használni, de a HÉV járataira sem lesz érvényes, ha valaki csak Budapest határain belül utazna.

  • Eduline

Május elsejétől új, 30 napos vármegye-és országbérleteket vezetnek be, melyekkel a MÁV-START, a Volánbusz, a MÁV-HÉV és a GYSEV helyközi járatain is megfizethető áron lehet majd utazni - jelentette be Orbán Viktor  évértékelő beszédében.

A MÁV tájékoztatója szerint a teljesárú vármegyebérlet 9450 forintba, az országbérlet pedig 18 900 forintba kerül majd, a tanulók 90 százalékos kedvezménye viszont ezekre a jegytípusokra is vonatkozik majd, így nekik a vármegyebérletét mindössze 945 forintot, az országbérletért pedig 1890 forintot kell majd fizetniük, de a korábbi jegy- és bérlettípusok is forgalomban maradnak majd, így mindenki kiválaszthatja a számára legmegfelelőbb lehetőséget.

A MÁV közleményt adott ki, amelyben tisztázták: a vármegye- és országbérlettel a helyjegyköteles (feláras) vonatokat nem lehet majd igénybe venni, az első osztályú kocsiban vagy prémium szakaszban sem lehet majd az új bérletekkel utazni (akkor sem, ha az utas egyébként kifizeti felárat vagy a különbözetet), de a feláras és nem feláras kocsikat egyaránt továbbító vonatok nem feláras kocsijaiban nyugodtan utazhatnak majd.

A MÁV azt is hozzátette; az újfajta bérletek nem lesznek érvényesek a településhatárokon belül közlekedő helyi járatokon, így például a Budapesti Közlekedési Központ kék buszain és a főváros közigazgatási határán belül közlekedő MÁV-HÉV járatain sem; ezeken továbbra is szükség van tehát a BKK-jegyekre vagy Budapest-bérletekre. Ugyanakkor, ha az utasok olyan vonattal vagy busszal közlekednek, amelyik menet közben két vármegyét is értint, a célállomása viszont ugyanabban a vármegyében van, mint az indulóállomás, amennyiben nem szállnak le a járműről, nem kell új bérletet vagy jegyet venniük.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.