Az Instagram helyett a TikTok a befutó a tizenéveseknél

Tízből hét gyerek már biztosan találkozott álhírekkel, 18+-os tartalommal, zsaroló vagy adathalász üzenettel, és magát tizenévesnek kiadó felnőttel – derült ki egy friss felmérésből.

  • eduline/mti

Már a 7-12 évesek is aktívan használják a közösségi oldalakat, pedig egyes platformok szabályzata nem engedi a regisztrációt 13 éves kor alatt – derül ki a Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli megbízásából készült kutatásból.

A legnépszerűbb platform egyébként továbbra is a Facebook és a Messenger, az Instagramot viszont megelőzte a TikTok, ezt a gyerekek fele használja. A YouTube-ot tízből négyen használják rendszeresen.

A kutatásban részt vevők szerint a gyerekeik jellemzően magukról, barátokról vagy családtagokról, a lakóhelyükről, hobbiról, háziállataikról vagy iskoláról készített fotókat osztanak meg, de idén 18 százalékról 44 százalékra ugrott azoknak az aránya, akik semmi ilyesmit nem posztolnak.

A szülők visszajelzése szerint a gyerekek 71 százaléka már biztosan találkozott álhírekkel, 18+-os tartalommal, zsaroló vagy adathalász üzenettel, illetve magát gyereknek kiadó felnőttel az online térben. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy ezeket az eseteket a gyerekek 82 százalékban jelzik a szüleiknek.

A szülő-gyerek beszélgetéseknek egyébként nem tartoznak a leggyakoribb témái közé az online térben zajló események – sokkal gyakrabban beszélgetnek az iskolában történtekről, a tanulásról, a helyes viselkedésről, a gyerekeket az iskolában vagy tanítás után ért sérelmekről. A chatelés idegenekkel, a közösségi oldalak használata, az internetes zaklatás, az online „helyes viselkedés” témájáról csupán 46 százalékban esik szó.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.