Tízből hét gyerek már biztosan találkozott álhírekkel, 18+-os tartalommal, zsaroló vagy adathalász üzenettel, és magát tizenévesnek kiadó felnőttel – derült ki egy friss felmérésből.
Már a 7-12 évesek is aktívan használják a közösségi oldalakat, pedig egyes platformok szabályzata nem engedi a regisztrációt 13 éves kor alatt – derül ki a Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli megbízásából készült kutatásból.
A legnépszerűbb platform egyébként továbbra is a Facebook és a Messenger, az Instagramot viszont megelőzte a TikTok, ezt a gyerekek fele használja. A YouTube-ot tízből négyen használják rendszeresen.
A kutatásban részt vevők szerint a gyerekeik jellemzően magukról, barátokról vagy családtagokról, a lakóhelyükről, hobbiról, háziállataikról vagy iskoláról készített fotókat osztanak meg, de idén 18 százalékról 44 százalékra ugrott azoknak az aránya, akik semmi ilyesmit nem posztolnak.
A szülők visszajelzése szerint a gyerekek 71 százaléka már biztosan találkozott álhírekkel, 18+-os tartalommal, zsaroló vagy adathalász üzenettel, illetve magát gyereknek kiadó felnőttel az online térben. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy ezeket az eseteket a gyerekek 82 százalékban jelzik a szüleiknek.
A szülő-gyerek beszélgetéseknek egyébként nem tartoznak a leggyakoribb témái közé az online térben zajló események – sokkal gyakrabban beszélgetnek az iskolában történtekről, a tanulásról, a helyes viselkedésről, a gyerekeket az iskolában vagy tanítás után ért sérelmekről. A chatelés idegenekkel, a közösségi oldalak használata, az internetes zaklatás, az online „helyes viselkedés” témájáról csupán 46 százalékban esik szó.
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
