Divatiskolát alapított Londonban a világ leghíresebb cipőtervezője, Jimmy Choo

A JCA akadémia diákjai Jimmy Chootól tanulhatják meg a divatszakma alapjait.

  • Székács Linda

Iskolát alapított Londonban Jimmy Choo – írja a Financial Times.

Apám mindig azt mondta, hogy ha van egy képességed, jó, ha tovább is adod

– mondta a magazinnak a 74 éves tervező.

A 30-as évei elején Malajziából Angliába költöző, cipészcsaládból származó Jimmy Choo mindössze néhány hónap alatt vált világhírűvé, amikor a Vogue egyik szerkesztője, Tamara Mellon felfigyelt egy elhagyatott kórházi épületben megnyitott kis üzletére.

Mellon segítette hozzá, hogy a manufakturából egy 900 millió fontot érő világmárka legyen.

Manapság mindenki tervező szeretne lenni, az ehhez szükséges kézműves szakmák (mint a cipészet) mégis kihalóban vannak

– mondta Choo, aki épp a walesi hercegnő egyik felmenőjének kastélyában, a londoni Boston Manor House-ban és London Mayfair-negyedében nyit divatiskolát.

A tervező ráadásul – mivel maga is egyszerű családból származik – kiemelt figyelmet fordít azokra a diákokra, akik valami miatt kiszorulnak a felsőoktatásból. Amellett, hogy a JCA akadémiára járó tanulók megkapják a szükséges tudást és támogatást a divatszakma világába való belépéshez, Choo létrehozott egy 500 ezer fontos ösztöndíjat a hátrányos helyzetű vagy korábban nem hagyományos oktatásban részesülő - például harmadik világbeli országokból érkező - diákok támogatására.

Gyakran megkapom, hogy az én koromban már pihenni, nem pedig aggódni kellene. Azt kérdezik, hogy miért akarok iskolát alapítani és visszatérni a munkához. Azért, mert szeretem a divatot, és szeretem az oktatást

– mondta.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.