Hat komment, ami garantáltan kiveri a biztosítékot a sztrájkoló és tüntető tanároknál

Több száz iskolában szerveztek az elmúlt hetekben sztrájkot, polgári engedetlenségi akciót, tüntetést vagy szolidaritási akciót. A tanárok megmozdulásáról szóló cikkekhez azonban bőven érkeznek olyan kommentek, amelyek egészen biztosan kiverik a biztosítékot a tiltakozóknál. Ezekből szemezgettünk.

  • Eduline

Miért sztrájkoltok? Múlt héten jelentették be, hogy 777 ezer forintra emelik a fizetéseteket.

Mindig csak a tanárok sztrájkolnak.

Ha ti megtagadjátok a munkát, legközelebb a diákok is azt fogják mondani, hogy megtagadják a dolgozatírást.

Ezzel a sok sztrájkkal veszélyeztetitek a diákok oktatását.

Vannak ennél nagyobb problémák is. Miért pont most álltatok elő a követelésekkel?

Persze megint csak a pénz miatt tüntettek.

A tények? Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt a múlt heti kormányinfón, hogy ha az Európai Unióval megegyeznek, 2025-re a pedagógusok átlagbére eléri majd a diplomások átlagbérének 80 százalékát, ami 777 ezer forint. Bruttó.

A tüntetéseken a béremelésen kívül egyébként más követelések is elhangoznak, például a tananyag észszerűsítése, a diákok és a pedagógusok terheinek csökkentése, a szabad tankönyvválasztás visszaállítása. A sztrájktárgyalások pedig pont egy éve kezdődtek.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István