Egy téglát tört szét a népszerű egyetemi oktató mellkasán a BME egyik dékánja. És semmi baj nem történt
Hogy miért, azt Härtlein Károly el is magyarázta a középiskolásoknak.
Eduline
A BME Természettudományi Karának (BME TTK) Fizika Intézete 2017 óta szervezi meg a „tanévkezdő gatyábarázó” fizikaórákat, amelyeken középiskolások és tanáraik vettek részt.
Härtlein Károly mesteroktató – akit a BME oldala szerint a gyerekek „Magic Karcsinak hívnak” – már az elmúlt éveben híressé vált különleges kísérleteiről, idén azonban emelte a tétet. Felhőt generált egy PET palackban, megmutatta, hogyan lehet elektromos árammal szövet olvasztani, behorpasztott egy alumíniumpalackot, cseppfolyós nitrogénnal zsugorított lufit és PET palackot, rakétát és szökőkutat készített, a fináléban pedig egy cseppfolyós nitrogénnel töltött kalapban búcsúzott közönségétől.
De az igazán nagy húzás idén az volt, amikor egy önként jelentkező diák kalapáccsal tört diót a műegyetemi oktató fején, akit – írja a bme.hu – a fájdalom érzésétől Newton első, tehetetlenségről szóló törvénye „mentett meg”. Härtlein Károly újabb kísérletében egy mellkasán elhelyezett téglát kellett összetörni, ezt a feladatot ezúttal Charaf Hassan dékán vállalta magára.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.