"Mamahotel" évekig: sok egyetemistának nem marad más a magas albérletárak mellett

Arról nem is beszélve, hogy már a Diákhitellel sem olyan konstrukcióban számolhatnak az egyetemisták, mint egy éve.

  • Eduline

Ahogy már írtuk korábban, júliustól két és félszeresére, 4,99 százalékra emelkedik a szabadon elkölthető Diákhitel 1 kamata. Az ösztöndíjak viszont nem igazán követik az inflációt - mondta a hvg360-nak egy egyetemista.

Sajnos a kamatemelésnél sokkal közvetlenebbül és jóval érzékenyebben érintheti – és így éppen a hitelfelvétel felé lökheti – a hallgatókat a lakásbérleti díjak robbanásszerű emelkedése. Jelenleg ugyanis 190 ezer forintnál jár egy átlagos budapesti lakás bérleti díja, ami „a koronavírus-járvány előtt elképzelhetetlen volt” – mondja Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A másik ok a szűkös kínálat: csupán feleannyi kiadó ingatlan van a piacon, mint egy éve. Sokan kényszerből bérelnek, mivel nem tudnak saját lakást venni.

A hvg360 teljes cikkét az okokról és a következményekről itt olvadhatjátok el.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.