Jön a drágulás: már júniusban átlagosan 173 ezer forint volt egy kiadó lakás

Egy év alatt a húsz százalékot is meghaladta a budapesti albérletárak emelkedése, így júniusban átlagosan 173 ezer forintot kértek egy kiadó lakásért a fővárosban - derül ki a Rentingo.com legfrissebb elemzéséből.

  • Eduline

Az infláció felpörgésével együtt júniusban tovább folytatódott a fővárosi bérleti díjak emelkedése: a tavalyi év azonos időszakához képest több mint 20 százalék volt a drágulás, így a bérbeadók átlagosan 173 ezer forintot kértek kiadó lakásokért.

Az elmúlt években növekvő fizetések miatt a bérlők egyelőre követni tudták az áremelkedést és átlagosan 166 ezer forintért kerestek kiadó lakást Budapesten, ami 23 százalékos emelkedés 2021 júniusához képes - teszi hozzá a legfrissebb albérletpiaci elemzés.

A szakértők szerint a kétszámjegyű infláció és a jegybanki alapkamat emelése már az év további részében is érzékelhetően nőni fog a feszültség a bérbeadói és bérlő oldal között.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István