A 13-25 év közöttiek 90 százaléka szorong a klímaváltozás miatt egy kutatás szerint

Az UNICEF Magyarország reprezentatív kutatásában a magyar 13-25 éveseket kérdeztek többek között a klímaváltozásról. Az eredmények nem túl biztatók.

  • Eduline

Több mint kétezer, 13 és 25 év közötti magyar vett részt az UNICEF Magyarország reprezentatív kutatásában - írta meg a Telex. A felmérésből  az derült ki, hogy:

  • a válaszadók 90 százaléka szorong valamilyen szinten, 33 százaléka pedig kimondottan erőteljesen szorong a klímaváltozás miatt
  • 60 százaléka rendszeresen, 15 százaléka pedig napi szinten foglalkozik a klímaváltozással
  • a megkérdezettek 35 százaléka szerint a klímaváltozás ma a legfontosabb, 21 százaléka szerint pedig a második legfontosabb probléma

A kutatásból az is kiderül, a szorongás, félelem mellett a válaszadók harmada dühös, míg 15 százaléka tehetetlenek érzi magát, ha a klímaváltozásra gondol. Sőt 90 százalékuk érzi azt, hogy már a saját életében is találkozik a klímaváltozás hatásaival, 18 százaléka pedig folyamatosan a saját bőrén érzi a klímaváltozás következményeit. A válaszadók mindössze 3 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem gondolja azt, hogy az ő felelőssége lenne a klímaváltozással járó problémák megoldása.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.