A 13-25 év közöttiek 90 százaléka szorong a klímaváltozás miatt egy kutatás szerint

Az UNICEF Magyarország reprezentatív kutatásában a magyar 13-25 éveseket kérdeztek többek között a klímaváltozásról. Az eredmények nem túl biztatók.

  • Eduline

Több mint kétezer, 13 és 25 év közötti magyar vett részt az UNICEF Magyarország reprezentatív kutatásában - írta meg a Telex. A felmérésből  az derült ki, hogy:

  • a válaszadók 90 százaléka szorong valamilyen szinten, 33 százaléka pedig kimondottan erőteljesen szorong a klímaváltozás miatt
  • 60 százaléka rendszeresen, 15 százaléka pedig napi szinten foglalkozik a klímaváltozással
  • a megkérdezettek 35 százaléka szerint a klímaváltozás ma a legfontosabb, 21 százaléka szerint pedig a második legfontosabb probléma

A kutatásból az is kiderül, a szorongás, félelem mellett a válaszadók harmada dühös, míg 15 százaléka tehetetlenek érzi magát, ha a klímaváltozásra gondol. Sőt 90 százalékuk érzi azt, hogy már a saját életében is találkozik a klímaváltozás hatásaival, 18 százaléka pedig folyamatosan a saját bőrén érzi a klímaváltozás következményeit. A válaszadók mindössze 3 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem gondolja azt, hogy az ő felelőssége lenne a klímaváltozással járó problémák megoldása.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?