A 13-25 év közöttiek 90 százaléka szorong a klímaváltozás miatt egy kutatás szerint

Az UNICEF Magyarország reprezentatív kutatásában a magyar 13-25 éveseket kérdeztek többek között a klímaváltozásról. Az eredmények nem túl biztatók.

  • Eduline

Több mint kétezer, 13 és 25 év közötti magyar vett részt az UNICEF Magyarország reprezentatív kutatásában - írta meg a Telex. A felmérésből  az derült ki, hogy:

  • a válaszadók 90 százaléka szorong valamilyen szinten, 33 százaléka pedig kimondottan erőteljesen szorong a klímaváltozás miatt
  • 60 százaléka rendszeresen, 15 százaléka pedig napi szinten foglalkozik a klímaváltozással
  • a megkérdezettek 35 százaléka szerint a klímaváltozás ma a legfontosabb, 21 százaléka szerint pedig a második legfontosabb probléma

A kutatásból az is kiderül, a szorongás, félelem mellett a válaszadók harmada dühös, míg 15 százaléka tehetetlenek érzi magát, ha a klímaváltozásra gondol. Sőt 90 százalékuk érzi azt, hogy már a saját életében is találkozik a klímaváltozás hatásaival, 18 százaléka pedig folyamatosan a saját bőrén érzi a klímaváltozás következményeit. A válaszadók mindössze 3 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem gondolja azt, hogy az ő felelőssége lenne a klímaváltozással járó problémák megoldása.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.