Orvosok arra figyelmeztetnek, hogy egyre több afgán lány szenved mentális betegségekben.
Bár a tálibok a tavaly augusztusi hatalomátvételkor azt ígérték, hogy a hetedik osztályos vagy idősebb lányok csupán addig maradnak oktatás nélkül, amíg megfelelő, az iszlám szabályinak is megfelelő környezetet hoznak létre. Valójában már több mint fél éve nem járhatnak iskolába – írja a Guardian.
Mohammed Mohibullah kabuli gyógyszerész elmondása szerint az antidepresszánsok és altatók forgalma az utóbbi időben csökkent ugyan, de a megnőtt a női vásárlók aránya. Orvosok arra is figyelmeztetnek, növekszik a depressziós tizenévesek aránya.
„Azok az afgán lányok, akik hónapok óta otthon vannak, most még bizonytalanabb jövővel néznek szembe, mint korábban. Ez a kilátástalanság sokakban stresszt, reménytelenséget kelt, ami megnövelte a depressziósok számát is. Többen úgy érzik, mintha elvesztették volna az irányítást az álmaik, a céljaik, az életük fölött”
– magyarázza Rohullah Rezvani pszichológus, hozzátéve: az afgán társadalom megbélyegzi a mentális betegségekkel küzdőket, ezért a legtöbben félnek szakmai segítséget kérni, és gyakran éveken át szenvednek.
A tálibok azt mondják, a lányok idővel visszatérhetnek az iskolába, egy minszterhelyettes úgy fogalmazott, hogy tálibok nem „oktatásellenesek” - annak ellenére, hogy a lányiskolák Kabul-szerte több mint fél éve zárva tartanak.
Tanárok és aktivisták „ad hoc” iskolákat nyitottak, hasonlókat az 1996 és 2001 közötti tálib uralom alatt indított titkos iskolákhoz, az órákat általában lakásokban tartják. A szervezők abban bíznak, hogy az oktatás segíthet, hogy a lányok kevésbé érezzék magukat egyedül.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
