Orvosok arra figyelmeztetnek, hogy egyre több afgán lány szenved mentális betegségekben.
Bár a tálibok a tavaly augusztusi hatalomátvételkor azt ígérték, hogy a hetedik osztályos vagy idősebb lányok csupán addig maradnak oktatás nélkül, amíg megfelelő, az iszlám szabályinak is megfelelő környezetet hoznak létre. Valójában már több mint fél éve nem járhatnak iskolába – írja a Guardian.
Mohammed Mohibullah kabuli gyógyszerész elmondása szerint az antidepresszánsok és altatók forgalma az utóbbi időben csökkent ugyan, de a megnőtt a női vásárlók aránya. Orvosok arra is figyelmeztetnek, növekszik a depressziós tizenévesek aránya.
„Azok az afgán lányok, akik hónapok óta otthon vannak, most még bizonytalanabb jövővel néznek szembe, mint korábban. Ez a kilátástalanság sokakban stresszt, reménytelenséget kelt, ami megnövelte a depressziósok számát is. Többen úgy érzik, mintha elvesztették volna az irányítást az álmaik, a céljaik, az életük fölött”
– magyarázza Rohullah Rezvani pszichológus, hozzátéve: az afgán társadalom megbélyegzi a mentális betegségekkel küzdőket, ezért a legtöbben félnek szakmai segítséget kérni, és gyakran éveken át szenvednek.
A tálibok azt mondják, a lányok idővel visszatérhetnek az iskolába, egy minszterhelyettes úgy fogalmazott, hogy tálibok nem „oktatásellenesek” - annak ellenére, hogy a lányiskolák Kabul-szerte több mint fél éve zárva tartanak.
Tanárok és aktivisták „ad hoc” iskolákat nyitottak, hasonlókat az 1996 és 2001 közötti tálib uralom alatt indított titkos iskolákhoz, az órákat általában lakásokban tartják. A szervezők abban bíznak, hogy az oktatás segíthet, hogy a lányok kevésbé érezzék magukat egyedül.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
