Orvosok arra figyelmeztetnek, hogy egyre több afgán lány szenved mentális betegségekben.
Bár a tálibok a tavaly augusztusi hatalomátvételkor azt ígérték, hogy a hetedik osztályos vagy idősebb lányok csupán addig maradnak oktatás nélkül, amíg megfelelő, az iszlám szabályinak is megfelelő környezetet hoznak létre. Valójában már több mint fél éve nem járhatnak iskolába – írja a Guardian.
Mohammed Mohibullah kabuli gyógyszerész elmondása szerint az antidepresszánsok és altatók forgalma az utóbbi időben csökkent ugyan, de a megnőtt a női vásárlók aránya. Orvosok arra is figyelmeztetnek, növekszik a depressziós tizenévesek aránya.
„Azok az afgán lányok, akik hónapok óta otthon vannak, most még bizonytalanabb jövővel néznek szembe, mint korábban. Ez a kilátástalanság sokakban stresszt, reménytelenséget kelt, ami megnövelte a depressziósok számát is. Többen úgy érzik, mintha elvesztették volna az irányítást az álmaik, a céljaik, az életük fölött”
– magyarázza Rohullah Rezvani pszichológus, hozzátéve: az afgán társadalom megbélyegzi a mentális betegségekkel küzdőket, ezért a legtöbben félnek szakmai segítséget kérni, és gyakran éveken át szenvednek.
A tálibok azt mondják, a lányok idővel visszatérhetnek az iskolába, egy minszterhelyettes úgy fogalmazott, hogy tálibok nem „oktatásellenesek” - annak ellenére, hogy a lányiskolák Kabul-szerte több mint fél éve zárva tartanak.
Tanárok és aktivisták „ad hoc” iskolákat nyitottak, hasonlókat az 1996 és 2001 közötti tálib uralom alatt indított titkos iskolákhoz, az órákat általában lakásokban tartják. A szervezők abban bíznak, hogy az oktatás segíthet, hogy a lányok kevésbé érezzék magukat egyedül.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
