Ezek az afgán lányok nem félnek, visszatértek az iskolába

Néhány afgán tartományban újra iskolába járnak a lányok, családjuk azonban aggódik a visszatérésük miatt. Ráadásul a pedagógusok helyzete sem könnyű, vannak, akik fizetés nélkül vállalták a diákok tanítását.

  • Bezzeg Hanna

Bár az augusztusi hatalomátvételkor a tálibok oktatást ígértek a nőknek is, egészen szeptember közepéig úgy tűnt, az afgán lányok többsége lemondhat az iskoláról, csak a fiúk térhettek vissza az intézményekbe, és alig néhány magánegyetem nyitotta meg kapuit.

Október közepén azonban több északi tartományban folytathatták a tanulást a lányok, a napokban pedig már Közép-Afganisztán egyes területein is folytatódik az oktatás. A családoknak és lányoknak vegyesek az érzelmeik: míg egyesek örülnek, mások úgy vélik, felesleges időt pazarolniuk a tanulásra, hiszen a tálibok uralta Afganisztánban a nőknek kevés esélyük lesz a munkavállalásra.

A BBC videójában egy afgán fizikatanárnő arról számol be, hogy a 16-17 éves lányok tanítását két hete kezdte újra Közép-Afganisztán Bamiyan városának egyik iskolájában - korábban csak a fiatalabb tanulók jártak iskolába. Elmondása szerint a tálibok nem avatkoztak bele az oktatásba, nem tiltották el őket a tanítástól. Az oktató fizetést azonban nem kap, a nemzetközi támogatásokat ugyanis befagyasztották a tálibok augusztusi hatalomátvételekor - a pedagógus azt mondja, azért vállalja így is a munkát, mert aggódik a lányok jövője miatt.

 

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.