Ezek az afgán lányok nem félnek, visszatértek az iskolába

Néhány afgán tartományban újra iskolába járnak a lányok, családjuk azonban aggódik a visszatérésük miatt. Ráadásul a pedagógusok helyzete sem könnyű, vannak, akik fizetés nélkül vállalták a diákok tanítását.

  • Bezzeg Hanna

Bár az augusztusi hatalomátvételkor a tálibok oktatást ígértek a nőknek is, egészen szeptember közepéig úgy tűnt, az afgán lányok többsége lemondhat az iskoláról, csak a fiúk térhettek vissza az intézményekbe, és alig néhány magánegyetem nyitotta meg kapuit.

Október közepén azonban több északi tartományban folytathatták a tanulást a lányok, a napokban pedig már Közép-Afganisztán egyes területein is folytatódik az oktatás. A családoknak és lányoknak vegyesek az érzelmeik: míg egyesek örülnek, mások úgy vélik, felesleges időt pazarolniuk a tanulásra, hiszen a tálibok uralta Afganisztánban a nőknek kevés esélyük lesz a munkavállalásra.

A BBC videójában egy afgán fizikatanárnő arról számol be, hogy a 16-17 éves lányok tanítását két hete kezdte újra Közép-Afganisztán Bamiyan városának egyik iskolájában - korábban csak a fiatalabb tanulók jártak iskolába. Elmondása szerint a tálibok nem avatkoztak bele az oktatásba, nem tiltották el őket a tanítástól. Az oktató fizetést azonban nem kap, a nemzetközi támogatásokat ugyanis befagyasztották a tálibok augusztusi hatalomátvételekor - a pedagógus azt mondja, azért vállalja így is a munkát, mert aggódik a lányok jövője miatt.

 

 

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.