Ezen az előkelő magánegyetemen tanult a japán uralkodócsalád

A tokiói Gakusin Egyetemen mindössze 8 ezer hallgató tanul, a japán uralkodóház több tagja is itt szerezte diplomáját. Itt tanult Mako hercegnő is, aki az elmúlt hetekben került be a hírekbe azzal, hogy lemondott uralkodói státuszáról férje miatt.

  • Bezzeg Hanna

A japán Medzsi-korszakban alapított Gakusin Egyetemen a kezdetektől fogva a felsőbb társadalmi rétegbe tartozó fiatalok tanultak. A második világháború után magánegyetemi formában szervezték újra.

A közel 8 ezer hallgató közgazdaságtudományi, jogi és természettudományos képzések közül is válogathat, ráadásul több mint 60 szak angol nyelven is indul. A japán viszonylatban alacsonynak számító hallgatói létszám lehetővé teszi, hogy minden diákra elegendő figyelem jusson, nem hiába tartják számon Ázsia 9. legjobb felsőoktatási intézményeként.

A Gakusin Egyetemen szerzett diplomát a japán uralkodócsalád legtöbb képviselője, és itt kezdte tanulmányait az a Mako hercegnő is, aki a japán császár unokájaként a napokban jelentette be, hogy lemond uralkodói státszáról, hogy összeházasodhasson egy "közemberrel".

 

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.