A tokiói Gakusin Egyetemen mindössze 8 ezer hallgató tanul, a japán uralkodóház több tagja is itt szerezte diplomáját. Itt tanult Mako hercegnő is, aki az elmúlt hetekben került be a hírekbe azzal, hogy lemondott uralkodói státuszáról férje miatt.
A japán Medzsi-korszakban alapított Gakusin Egyetemen a kezdetektől fogva a felsőbb társadalmi rétegbe tartozó fiatalok tanultak. A második világháború után magánegyetemi formában szervezték újra.
A közel 8 ezer hallgató közgazdaságtudományi, jogi és természettudományos képzések közül is válogathat, ráadásul több mint 60 szak angol nyelven is indul. A japán viszonylatban alacsonynak számító hallgatói létszám lehetővé teszi, hogy minden diákra elegendő figyelem jusson, nem hiába tartják számon Ázsia 9. legjobb felsőoktatási intézményeként.
A Gakusin Egyetemen szerzett diplomát a japán uralkodócsalád legtöbb képviselője, és itt kezdte tanulmányait az a Mako hercegnő is, aki a japán császár unokájaként a napokban jelentette be, hogy lemond uralkodói státszáról, hogy összeházasodhasson egy "közemberrel".
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
