Mikor lesz az idei óraátállítás, és merre kell tekerni az órákat?

Még nincs döntés arról, hogy az európai országok a nyári vagy a téli időszámítást választják-e. Addig marad az óraátállítás: mutatjuk, mikor kezdődik a téli időszámítás.

  • Eduline

Az Európai Parlament 2019 tavaszán támogatta ugyan az óraátállítás megszüntetését célzó bizottsági javaslatot, de a tagállamoknak kellene dönteniük arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítást választják. A tárgyalások – feltehetőleg a járványhelyzet is miatt – elakadtak, ám az Európai Unió által végzett online felmérés alapján az emberek többsége a nyári időszámításra szavazna.

A magyar kormány álláspontja a kérdésben az volt korábban, hogy nyitottak az óraátállítás eltörlésére, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter viszont úgy nyilatkozott, egyelőre nincs napirenden a kérdés.

A végső döntésre még várnunk kell, októberben legalábbis még biztosan számolnunk kell az óraátállítással:

október 31. az a dátum, amit érdemes észben tartani, ezen a vasárnapi napon kell hajnali 3 óráról 2 órára állítani az órákat.

Melyik időszámítás lenne az ideális?

Ha a nyári időszámítás véglegesítenénk, télen mindenki sötétben indulna munkába és iskolába, sötétben érkeznénk meg, sötétben kezdődnének a matematikaórák, és csak az első szünetben kezdene virradni”

mondta korábban az Eduline-nak Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa. A biológiai ritmust vizsgáló szakemberek is azon a véleményen vannak, hogy a nyári időszámítást valójában soha nem szokjuk meg, nemzetközi kutatások alapján a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán általában 40 perccel alszunk kevesebbet, és bár később ez az „elvesztett” alvásidő 19 percre csökken, teljesen nem tűnik el.

A Magyar Alvás Szövetség is úgy véli: az alváskutatási tapasztalatok, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra figyelmeztet, hogy az eredeti időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne az észszerű élettani, egészségügyi szempontból. „Évezredek óta élünk ebben a rendszerben, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg” – írták.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.