Mikor lesz az idei óraátállítás, és merre kell tekerni az órákat?

Még nincs döntés arról, hogy az európai országok a nyári vagy a téli időszámítást választják-e. Addig marad az óraátállítás: mutatjuk, mikor kezdődik a téli időszámítás.

  • Eduline

Az Európai Parlament 2019 tavaszán támogatta ugyan az óraátállítás megszüntetését célzó bizottsági javaslatot, de a tagállamoknak kellene dönteniük arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítást választják. A tárgyalások – feltehetőleg a járványhelyzet is miatt – elakadtak, ám az Európai Unió által végzett online felmérés alapján az emberek többsége a nyári időszámításra szavazna.

A magyar kormány álláspontja a kérdésben az volt korábban, hogy nyitottak az óraátállítás eltörlésére, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter viszont úgy nyilatkozott, egyelőre nincs napirenden a kérdés.

A végső döntésre még várnunk kell, októberben legalábbis még biztosan számolnunk kell az óraátállítással:

október 31. az a dátum, amit érdemes észben tartani, ezen a vasárnapi napon kell hajnali 3 óráról 2 órára állítani az órákat.

Melyik időszámítás lenne az ideális?

Ha a nyári időszámítás véglegesítenénk, télen mindenki sötétben indulna munkába és iskolába, sötétben érkeznénk meg, sötétben kezdődnének a matematikaórák, és csak az első szünetben kezdene virradni”

mondta korábban az Eduline-nak Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa. A biológiai ritmust vizsgáló szakemberek is azon a véleményen vannak, hogy a nyári időszámítást valójában soha nem szokjuk meg, nemzetközi kutatások alapján a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán általában 40 perccel alszunk kevesebbet, és bár később ez az „elvesztett” alvásidő 19 percre csökken, teljesen nem tűnik el.

A Magyar Alvás Szövetség is úgy véli: az alváskutatási tapasztalatok, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra figyelmeztet, hogy az eredeti időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne az észszerű élettani, egészségügyi szempontból. „Évezredek óta élünk ebben a rendszerben, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg” – írták.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.