Milyen az, amikor a britek leendő királya ZH-t ír? Mutatjuk, hova jártak egyetemre a királyi sarjak

Oxford, St Andrews, Cambridge - nem meglepő, hogy a legnevesebb brit egyetemeken szerzett Vilmos herceg, Beatrix hercegnő és Károly herceg is. De van olyan királyi sarj, aki kevésbé ismert egyetemen tanult.

  • Bezzeg Hanna

Bár a brit királyi családnak kétségkívül nincsenek álmatlan éjszakái amiatt, vajon piacképes-e a diplomájuk, vagy hogy találnak-e állást a munkaerőpiacon, a dinasztia több tagja a világ legjobb egyetemein szerzett diplomát – írja a MyLondon.

Vilmos cambridge-i herceg 2001-ben kezdte tanulmányait a St. Andrews művészettörténet szakán, később viszont földrajz szakra iratkozott át. Előbbi képzésen ismerkedett meg Kate Middletonnal, a későbbi Katalin cambridge-i hercegnével, aki szintén 2001-ben kezdte művészettörténeti tanulmányait, 2005-ben szerzett diplomát ezen a szakon. A pár 2003-ban kezdett találkozgatni, második egyetemi évükben pedig már össze is költöztek.

Beatrix hercegnő - ő II. Erzsébet unokája, András herceg lánya - jóval kevésbé híres intézményben, a Goldsmiths Egyetem történelem és eszmetörténet szakán végzett, 2011-ben szerzett diplomát. Húga, Eugénia hercegnő Newcastle-ben végezte felsőoktatási tanulmányait, angol irodalmat, művészettörténetet és politikatudományt tanult.

A trónörökös Károly herceg 1967 és 1970 között folytatta egyetemi tanulmányait a Cambridge-i Egyetemen. Ő volt a brit királyi család első olyan tagja, aki szakítva a hagyományokkal, a középiskola elvégzése után a hadseregbe való csatlakozás helyett egyetemen kezdett tanulni. Károly herceg első évében régészetet, antropológiát, majd történelmet hallgatott. Később a walesi Aberystwyth város egyetemén tanult walesi nyelvet és történelmet. Öccse, Eduárd herceg szintén a Cambridge-en végzett, történelem szakon szerzett diplomát.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.