Mit csinál egy tanár nyáron? Három tévhit a szünettel kapcsolatban

Sokan azt hiszik, hogy június közepétől szeptember elsejéig semmi nem történik az iskolákban. De ez nem teljesen így van.

  • Tóth Alexandra

A tanároknak két és fél hónapos nyári szünetük van...

A helyzet nem ilyen egyszerű. Június végéig ugyanis szinte még az összes tanárnak be kell járnia az iskolába, a következő tanév előkészítése pedig már augusztus közepe körül elkezdődik. Vagyis az a két és fél hónap valójában nagyjából másfél.

via GIPHY

Nyáron a tanárok semmit nem csinálnak...

Ez sem igaz. Van, aki táborokban vállal egy-két (három-négy) turnust, más az őszi érettségire/pótvizsgára/egyetemre készülőknek tart különórákat, de a nyelvtanárok sem unatkoznak.

via GIPHY

Ez a tanév leglazább időszaka...

Az adminisztratív munkát nehezen viselő tanároknak biztosan nem, mivel ki kell tölteni a bizonyítványokat, éves beszámolókat kell készíteni, stb. Sőt, elő kell készíteni a következő tanévet, érkeznek a tankönyvek, pótvizsgákat kell tartani, meg kell szervezni a beiratkozást, össze kell állítani az órarendeket, és még hosszan sorolhatnánk.

via GIPHY

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.