Sokan azt hiszik, hogy június közepétől szeptember elsejéig semmi nem történik az iskolákban. De ez nem teljesen így van.
A tanároknak két és fél hónapos nyári szünetük van...
A helyzet nem ilyen egyszerű. Június végéig ugyanis szinte még az összes tanárnak be kell járnia az iskolába, a következő tanév előkészítése pedig már augusztus közepe körül elkezdődik. Vagyis az a két és fél hónap valójában nagyjából másfél.
Nyáron a tanárok semmit nem csinálnak...
Ez sem igaz. Van, aki táborokban vállal egy-két (három-négy) turnust, más az őszi érettségire/pótvizsgára/egyetemre készülőknek tart különórákat, de a nyelvtanárok sem unatkoznak.
Ez a tanév leglazább időszaka...
Az adminisztratív munkát nehezen viselő tanároknak biztosan nem, mivel ki kell tölteni a bizonyítványokat, éves beszámolókat kell készíteni, stb. Sőt, elő kell készíteni a következő tanévet, érkeznek a tankönyvek, pótvizsgákat kell tartani, meg kell szervezni a beiratkozást, össze kell állítani az órarendeket, és még hosszan sorolhatnánk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
