Újabb siker: taroltak a magyar diákok a fiatal tudósok olimpiáján

Több magyar diák is eredményesen szerepelt a középiskolai tudományos versenyek olimpiáján (Regeneron International Science and Engineering Fair - Regeneron ISEF), amelyet idén május 3. és 6. között rendezték meg virtuálisan.

  • Eduline/MTI

Hargitai Sára, a Gödöllői Református Líceum Gimnázium diákja "Középpontban az elfeledett közép" című matematikai projektjével a 4. helyezést zsebelte be, míg Ecsedi Boglárka, a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium tanulója a "Visszaáramlások detektálása tanulóalgoritmus használatával - mély neurális hálók és mesterséges intelligencia a számítástechnikai képelemzésben.˝ című munkájával a 3. díjat nyerte el. Sára ezzel 500 dolláros, Boglárka pedig 400 dolláros nyereménnyel lett gazdagabb, valamint az Innopolis University BSc programjára is ösztöndíjat nyert.

A verseny döntőjében azok a diákok vehetnek részt a körülbelül egymilliós mezőnyből, akik az olimpiához kapcsolódó helyi és nemzetközi tudományos versenyeken - Magyarországon az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen - szereznek győzelmet világszerte. Tavaly ezen a versenyen mindkét lány eredményesen szerepelt: Ecsedi Boglárka első, Hargitai Sára második díjas lett.

A Regeneron ISEF kétlépcsős. A versenyzőknek első körben angol nyelvű anyagokat kell leadniuk a tudományos projektről. Ezt követően a döntőben több mint ezer tudós, mérnök és matematikus interjúk során győződik meg a versenyzők felkészültségéről, és alakítja ki a végleges sorrendet. A versenyen idén több mint 1800 húsz év alatti fiatal vett részt, 65 országból.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.